Magyar Cserkész, 1966 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1966-05-01 / 5. szám

tolsó fáradt Örs. A fiuknál az 53.csapat Vércse őrse, mig a leányoknál a 66-osok "vadrózsái" nyernek első helyezést. Huj, huj, hajrái

Január 6. A magas táborparancsnokság elhatározza, hogy magyarosítja az amugyis nehezen kiejthető tábori helység nevét. Ezentúl Tóberek-nél táborozunk. A tó - mármint Leschenault - nem veszi zokon a névváltozást,mert délután olyan uszóversenyt rendezünk benne, hogy az olimpikonok is megirigyelnének. No, aztán jól is esett a tó hűvös vize. Az egyik VW-re sze - relt hőmérő higanya ugyanis éppen a 100 fok Farenheitnél mászkál. A 30-as fiuk és 63-as leányok úszói azonban a higany emelkedésénél még jóval fürgébbek; ők nyerik meg az uszóversenyt. Az esti tábortűznél a magyar népköltészet kimeríthetetlen anyagából kapunk izelitöt Szabó Béláné tj. ismertetésében.

Január 7. Keleti csapataink ma Perth-be látogatnak. Városnézés közben megszületik a "Ki bűzlik Frementle-ben" cimü kedves nóta, ugyanis a város ilyennevü kikötönegyedében állunk meg "Fish 'n chips"-et ebédelni, ami akárcsak Angliában, az itteni lakosok kedvenc nemzeti hal-eledele. Az autóbuszvezető, no meg a Perth-iek örömére is, fiaink, leányaink délután kezdenek fáradni, igy a "driver" visszafordítja a kormánykereket a tábor felé. Ennek ellenére az esti tábortűznél a 30-asok Béla bá-ja olyan nótázást csal ki a táborozok torkából, hogy tán Perth-ben is meghallják.

Január 8. Megy a tábor, mint a karikacsapás. Röplabda mérkőzéseink után Bernhard Béla bá a regöscserkészetröl tart előadást. Ez úgylátszik nem "pusztában kiáltó szó", mert aki utána például az 5i+-esek ebédlője felé téved, zászlólevonásig is elgyönyörködhetik a leányok tánciban, tarka népi viseletéiben, szép nótáiban.

Január 9. Istentisztelet, szellemi vizsga; majd, vasarnap lévén, újra szülőkkel, látogatókkal telik meg a tábor. Be is mutjuk, mit tudunk, hiszen a vizbölvaló mentéstől a népi táncig bizonyára mindenre kiváncsiak vendégeink. Legmutatósabb tán a Perth-i fiuk botgyakorlata. Este a látogatók legtöbbje velünk ül a tűznél, mely úgymond, összefoglalója eddigi tá* bortüzeinknek. Béla bá pedig angol nyelven is ismerteti a magyar cserké - szét célkitűzéseit. Szellő zug távol, alszik a tábor.,, ezt énekelték valamikor a Bükkben és a Hárshegy alján, majd 20 évvel ezelőtt bajorföldön; ma Ausztráliában búcsúznak igy a tűztél.

Január 10. Morze- és sportversenyek fejezik be a tábor foglalkozási programját. Mégegyszer, utoljára történik parancskihirdetés, hol a versenyek nyertesei átveszik dijaikat. A magyar Hiszekegy dallamával kisérve lassan lekuszik a zászló. A búcsú tábortüzet Rudi bá' tartja, aki néhány komoly szó után tréfásan megjegyzi, hogy a 3°-asok sok sült kacsát ettek, az 53- asok azért ne bizakodjanak, az 5^-eseknél a nagymama kakukórája mindig pontos volt, a 63-asok perzsaszönyeges sátruk árnyékában sokat cincogtak, a 65-ösök sokat fejlődtek, a 66-asok híresek a szamár-időjárásról, a 71.csapat olyan kicsi még, hogy alig lehet észrevenni őket... de nekik s a többieknek is "Sempre avanti" a jelszó, Csak mindig előreI...

Január 11. Ami tegnap még megvolt, ma reggel már üres tér. Ismét az erdő, a természet veszi át uralmát s csak kitaposott ösvények mutatják az utat arrafelé, ahol sátrak álltak.

Viszontlátásra Sydney-ben!..., a következő nagytáboron. Ez száll a levegőben, amikor a vonat éles füttye felsikit a pályaudvaron. A keletiek elfoglalják helyeiket a vonatban s a csendet egyszerre valaki megszakítja egy hangos kitöréssel; Jóságos ég, elfelejtettem Annus Tibor cimét leirni,megvan valakinek?- Kulisics István st. tábori naplója nyomán -- 8 -