Magyar Cserkész, 1966 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1966-11-01 / 11-12. szám

I

UtCtTVAH OiTRQMA

Szulejmán szultán 1526-tól 1566-ig terjedő negyven esztendő alatt hat hadjáratot vezetet Magyarország ellen. Késő agg korában, 1566-ban indította meg a hetediket, miután Miksa császárt hasztalan szólította fel Szigetvár, Eger és Gyula békességes átadására. Miksa császár azt hitte,hogy Szulejmán Becs megvívására indul majd. A császárváros ostrom - lásától rettegve, a birodalmi segédhadakat nem menesztette a törökre, hanem a győri táborban összevonva, tétlenül őriztette velük a Bécs felé vezető utakat. így, a több mint 70,XO főnyi, javarészt válogatott idegen zsoldosokból álló had, melynek erejét a török ellen hirdetett irtóháborura Magyarországra gyűlő olasz, francia, holland vitézek számos csapata is gyarapitott, a kisujját sem mozdította a szultáni hadsereggel való összecsapásra.

Miksa túlzott aggodalmában kihasználatlanul hagyta az alkalmat és Szulejmán háborittatlanul boríthatta tüzbe a végvárak vidékét. Mialatt Pertáff pasa egy török seregkülönitménnyel Gyula várát vivta, Szulejmán átkelt hadával a Dráván. Kezdetben egyenesen Győr alá készült, de mikor meghallotta, hogy kedves vezérét, Mohamed Kilengi basát Zrinyi Miklós gróf portyázói Siklós mellett felkoncolták, tajtékzó haragjában azonnal Szigetnek fordult, hogy lerontsa a "juhaklot".

Zrínyinek mindössze 2500 fegyverese volt és a vár erődítményei is sok kívánnivalót hagytak hátra. Ejt nappalá téve, lázas sietséggel tataroztatta ki a védmüveket és a saját vagyona árán hordatta össze a szükséges lőszert, eleséget.

Cselekedete bölcs és előrelátásáról tanúskodott, mert Miksától a segélykérésre mégcsak válasz sem érte, a török pedig 1566 augusztus 6.-án a vár alá özönlött és körülfogta a mocsárba ágyazott szigetet. A védők készen várták őket. Az ak- 11 -