Magyar Cserkész, 1966 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1966-01-01 / 1-2. szám

madara k»- A keleti részén, meg máshol úgy is van, de nem itt, nálunk - büszkélkedett Tibor.- Tamás hozatott ide éneklőma­darakat, mezei virágoktól meg néhol nem is láthatod a föl­det. Nyugatausztráliának gazdag a flórája, nem mint a többi részéé.- De ahol nincs viz? ott virág se nőhet. Nálunk meg, a tengerparttól a Kiskopunyáig, mindenhol van elég viz,-szólt bele a párbeszédbe az autót vezető feketebőrü ausztrál benn­szülött olyan tiszta magyar kiejtéssel, mintha a Tisza mel­lett ringatták volna a bölcsőjét. Marci majdnem kitátotta a száját a meglepetéstől:- Hát maga tud magyarul?- Hát már hogyne tudnék, hisz itt nőttem fel a bir­tokon, meg József atya iskoláját is kijártam! - válaszolt az olyan nyugodt önérzettel, mintha egész természetes lenne,hogy Ausztrália csokoládészinü fia Árpád apánk nyelvét beszéli. Tibor rögtön magyarázni is kezdte:- János az ungarinyin benszülött törzsből származik, amely a nyul-nyul törzs szomszédságában lakik ősidők óta in­nen északnyugatra. Onnan,meg a spanyol atyák iskolájából laér­te és kapta meg őket százával Bende főmérnök ur már több, mint húsz év óta, ahogy a gazdaság szükséglete növekedett.­­Persze, beszélik a magyar mellett az angolt és a saját tör­zsi nyelvüket is, amelyben meglepően sok magyar szó van.Nem­csak a "gúnya", "kopunya", "gyerek", de például "koránkelő", meg "gyere velem" is. Látom, csóválod a fejed, mint ahogy én is tettem, amikor idejöttem, mert csak a jó Isten tudja en­nek magyarázatát.- Meg József atya, - vigyorgott a fekete legény, pom­pás fogsorát mutogatva. Ekkor már messze száguldott a három gépkocsi a repü­lőtértől és hamarosan a Nagykopunya zöldzsalugáteres, mus­kátlis házaihoz értek, hol a házak előtt szinpompás kis vi­rágoskertek pompáztak. Az első autó jobbra kanyarodott egy magasabban álló, magányos ház felé, a templom közelében,Mar­­ciék kocsija meg egyenesen robogott tovább.- Mi a legény lakásra megy ülik, - mutatta Tibor. - A szobádat nem fogod tulnagynak találni, de oda úgyis csak jó­formán aludni térsz, a többi időd meg munkában, az étkezőben, no meg a sporttéren, vagy esténkint a társalgóban töltőd majd. Meg is ismerkedsz az ügyeletessel, a többivel meg majd este, munka után. Addig megtisztálkodhatsz, körülnézegetsz, no meg ma^d átvezetlek Hubay Tamáshoz is, hogy a munkádról is be­szelhessetek.- Hát Zsuzsikáék teljesen külön laknak? - vetette fel a kérdést Marci. Tibor nevetetti- Maris lekozmáltál Marci? No, ne félj, láthatod majd Zsut is eleget, főleg ha a cserkészetünkben jó munkát végzel József atya famulusaként. - Gyere, itt vagyunk; ez a "Ma­ros" tanya, ahogy mi hivjuk.- Az erdélyi folyónk nevét adtátok neki? Szép, ár­nyékos épület.- 18 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom