Magyar Cserkész, 1966 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1966-09-01 / 9. szám

A lakodalmi vacsora végeztével, témáját szövik nótába Kalocsa táján,

1. Kocsira ládám, melléje párnám,

■ Magam is felülök.

Hej édes anyám, szerelmes dajkam, De hamar elmegyek.

éfjél után, újra a "menyasszonyvivés" ugyancsak a "Zörög a kocsi"dallamára:

2. Hosszú az asztál,széles az abrosz, Rövid a vacsora.

Huncut a gazda, nem néz a napra, Csak a szép asszonyra.

Erre tánc is járja, a "Gazdasszonyok tánca". Az asszonyok a tánchoz tetszés szerint, azaz rendezetlen térformában állanak fel, ahol kinek-kinek hely jut. Kezükben fözökanalak, tepsi, fedők, lábasok, sziták.

Kétlépóses csárdáslépéssel kezdik: jobblábbal jobbra lépnek A ballal mellé zárnak J, jobblábbal mégegyszer jobbra lépnek i , a balt mellé húzzák j.

Ugyanezt a másik lábbal kezdve balra is megismételik. így járják kedvükre egy vagy több dallamon keresztül. A jobbra-lépések nagyobbak, mint a balralépések és libegősek. Ezután ki-ki saját tengelye körül lépésben jobbra megfordul, majd balra. Aszerint, hogy kinek-kinek melyik keze szabad, egymás mellett vagy egymással szemben állva, vall vagy derékfogással összefogódzva a párok simán vagy lippenösen megfordulnak, /jobblábbal,hajlított t érddel előre lépnek JL ballal f óltalpon mögé lépnek j ,/- ]A -