Magyar Cserkész, 1966 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1966-09-01 / 9. szám

Jobbra néztünk: szürke köd... Balra néztünk: sürü köd... Felnéztünk: fekete köd... Repülőgép pedig nem indul ilyen időben. De mi, argentínai leánycserkészek hozzá vagyunk már szokva az ilyen utazási nehézségekhez.

A múltban például háromszor indultunk a szomszéd Uruguay felderítésére; ebből két Ízben hajó-sztrájk volt - s mégis átjutottunk. Tehát mi volt ez a kis köd nekünk, tapasztalt utazóknak? Csak az volt a kár, hogy most az egyszer nagyon készületlenül ért, mert Braziliába indultunk a jubileumi táborra /az "unk" alatt a mi kis, két tagra csökkent argentínai küldöttségünket kell érteni; sokan készültek, de nálunk épp júliusban vannak az évközi vizsgák/. Miután a repülőtéren kijelentették, hogy gépünk csak 3 nap múlva indul és igy csak a tábor közepére értünk volna oda, a mi magyar vérünk nem maradt nyugton, 6gy nagyot keringett s máris benn találtuk magunkat a repülő vállalat irodájában. Ott egy kis "lio"-t/értsd: "zűrt"/ csaptunk, de minden hiába: a gép nem indul. A sok kérés, vesze- i kedés, izzadás, izgulás közepette összeismerkedtünk egy apró japán úrral, aki szintén Braziliába készült. Miután biztosított, hogy valami megöl - dást talál, kisült hogy a Japan Airlines főnöke. A "főzés" meghozta gyümölcsét: megfelelő jegyátutalás révén másnap szerencsésen el is indultunk a kávé földje felé.

* * *

Mikor a gépkocsi fékje benyomódott, a mi szemünk kinyomódott - de még hogy! Majd kiugrottI- De csodás hely!- Te, talán még álmodunk?

Nem lett volna túlzás. Nem akartunk a szemünknek hinni; a táborhely oly gyönyörű volt. Pálmafákkal, színes virágokkal, zöldelő bokrokkal és egy meg két kis tóval. Mindezt sötétzöld hegyek fonták körül. Fent az égen pedig az ógö-tüző brazil nap. A táborozok pedig naponta válogathattak a három tó közül, hogy melyikben fürödjenek. Nekünk, akik télen /júliusban Argentinéban tél van/ fázni szoktunk, ez a csodalatos időjárás szinte hihetetlennek tűnt.

* * *

A tábor négy altáborra volt felosztva. Résztvevői Rio de Janeiro-ból és Sao Paulo-ból jöttek. Rajtunk kivül volt valaki, aki még messzibbről jött, Jánszky Katinka, a New York-i 16-os leányok parancsnoka. A kislá - nyok voltak a Zrinyi Ilonák, a nagylányok Szilagyi Brzsáoetek. A fiuk a Teleki Pál altábort képezték és a kisfiúk a Toldi Miklós-t. Mind együtt - hetvenen felül - nagyon vidám társaságot alkottak, melynek parancsnoka P, Tóth Veremund volt /a brazíliai cserkészeknek "Parnok ur", nekünk "argen- 6 -