Magyar Cserkész, 1965 (16. évfolyam, 2-12. szám)

1965-12-01 / 12. szám

Ha már megtanultál kopjafát faragni, itt az alkalom, hogy tudásodat a karácsonyi asztal diszitésére alkalmazd. Faragj gyertyatartót.

A gyertyatartó rudja 2o-3o cm. hosszú és 3-^ cm.négyzetkeresztmetszetü, a kopjafák diszitéséhez hasonló faragásu léc lehet. Aszerint, hogy két vagy négy gyertya elhelyezésére készül, egy vagy két keresztléce van, ezek a tulajdonképpeni tartólécek. A rúd vagy átmegy a keresztléc közepén vésett szögletes lyukon /amint az ábrán láthatod/, vagy a keresztléc halad át a résén. Bármelyik megoldást választod, a szerkezet alapjába véve megegyezik,mert a keresztléc kiszélesedő végein vannak a gyertya vastagságához méretezett lyukak s a gyertyát félkörivben meghajlított, vékonyra hasitott farugó szorítja a gyertyanyilásba.

A farugót faragásra különben nem alkalmas bükkfából készítheted. Fája gőzölve vagy forró vizben főzve nagyon tartóssá és rugalmassá válik és kitünően hajlítható. Faragott részeknek jó a juhar és kőris fája, diófa, cseresznyefa, körte- és vadkörtefa. Itt az a lényeg, hogy jól birja az aprólékos faragást és ne hasadjon egykönnyen.

A rúd rései akkorák, hogy a keresztléc oldalt fektetve éppen betolható, majd vízszintesre forditva elvékonyi - tott része beleszorul abba. Diszitése az élek bemetszegetésével s a lapok vésésével történik. Mintának a Magyar Cserkész 1965 januári számában közölt kopjafa ábrákat is használhatod. Ne feledkezz meg a talpazat kidolgozásáról sem.

Az egész gyertyatartót fesd szinesre, akárcsak a kopjafa virágkarókat. A bemetszések másszinüek legyenek,mint- 14 -