Magyar Cserkész, 1965 (16. évfolyam, 2-12. szám)
1965-02-01 / 2. szám
CSAK C '& Y" fíX r^Kedves Cserkésztestvérem! A ' y Az utóbbi napokban sok elkeseredett, bá- 7 toráágát vesztett fiatal emberrel találkoztam. >l/Vv Az egyik azért van elkeseredve, mert a vizsgái nem sikerültek úgy, ahogyan szerette volna, a másik meg azért vesztette el a bátorságát, mert régóta ápolt vágyálmát nem tudta megvalósítani. A harmadik szakitott egy kislánnyal, akiről pedig azt hitte, hogy az Isten is egymásnak teremtette őket... a negyedik pedig azért adta fel a küzdelmet, mert megint visszaesett egy ré.gi hibájába s most azt hiszi,hogy ösztönei fogságából kiszabadulnia lehetetlen. Lehet,hogy te is magadra ismersz az egyik kategóriában. Te is csüggedsz? Talán úgy érzed, hogy nem érdemes az árral szembe úszni, hiszen úgyis minden mindegy? Bátorságod vesztetted a sok vesztett csatában? Álljunk meg egy szóra! Gondolod, hogy a fent említett esetek bármelyike jobbra fordul, ha elkezded az orrod lógatni, fancsali képet v^fz és a kezed az öledbe teszed? Azt hiszed tfi^an, hogy van olyan ember a föld hátán, akip4íy mindig minden sikerül, aki sohasem szenve/. deft; vereséget? Én mindenesetre még nem találkoztam ilyen csodabogárral. Gondolod, hogy az orrl^gató Jancsik vagy a fancsali Jóskák teszik J szebbé és jobbá ezt a világot? Ugye, ezt te sem tudod elképzelni? I '■ \ Mi tehát a teendő, ha a csiiggedés már-már ryer&t] vesz rajtad?Föl a fejjel, csak előre nézz, S ry - 5 -
