Magyar Cserkész, 1965 (16. évfolyam, 2-12. szám)

1965-09-01 / 9. szám

TUDSZ-E BIGÉZNI? Valószínűleg nem, mert ezt a pompás, izgalmas játékot akkor szorította ki a labdarúgás amikor nagyapád legónyember volt, Ö ellenben bizonyára szívesen emlékszik vissza a hajdani nagy bigézésekre! Ez a játék meg­érdemli, hogy ismét divatba hozzuk. Figyelj tehát a leirásra és legkö­zelebb próbáld meg társaiddal a csapatban. A játékosok száma tetszésszerinti. Két egyenlő csapat alakul, egy­­egy csapatkapitánnyal az élen. /Pl. egy-egy őrs vagy akár egy-egy fél­őrs/. A játék helye lehetőleg sik, tágas térség, ahol nincs hosszú fű és sok bokor. Kellékek: a rajz szerint kifaragott "bigefa" és a vé­gén kissé laposra faragott ütő, a "bot”. R.-IS cm.. ■ 90-55 out * A játék megkezdése előtt kis lyukat ásunk a földbe. A lyuk ellip­szis alakú; hossza körülbelül egy arasz, szélessége a bot végének a szélességénél kissé nagyobb. Olyan mély, hogy a bottal a lyukra ke­resztben ráhelyezett bigefa alá lehessen nyúlni. A játék menete: Az egyik csapat a bigelyuk körül helyez - kedik el, a másik csapat távo­labb, a lyuk hosszutengelye irá­nyában szétszóródva. Az elhelye­zést legjobb kisorsolni. A lyuk­hoz került csapat tagjai a bottal tetszés szerinti sorrendben dobják /"pöckölik"/ a bigét a lyukból a másik csapat felé. Dobás után a botot azonnal a lyukra kell fektetni. Az eldobás után három eset lehetséges: a/ Az ellenfél egyike a levegőben elkapja a bigét és visszadobja. Ezzel egy dobás elveszett./Következik a második,esetleg harmadik dobás./ b/ Az ellenfél egyike a földről felvett bigét egy dobja vissza, hogy azzal eltalálja /megüti/ a lyukon átfektetett botot. Ez is egy do­bás elvesztését jelenti. /Következik tehát a második, esetleg a harma­dik dobós./ c/ Ha sem az a/, sem a b/ eset nem következett be, akkor a dobó egymásután háromszor ütheti el a bigét, úgy, hogy a bige leesési helyén a bot élével ráüt a földön fekvő bige egyik végére, mire az a levegőbe pattan. Ekkor kétféleképpen járhat el a dobó: 1. A felpattanó bigét a bottal mindjárt elüti, minél nagyobb tá­volságra. /Ha első ütésre nem találja el botjával a bigét, még kétszer próbálkozhatik. Minden sikertelen ütéssel eljátszotta egy ütési jogát a három közül./ 2. A felpattanó bigét elütés előtt a bottal néhányszor felüti/lab­­dáztatja/ és csak ezután üti el messzire. Az ütés mindig on­­-- --------- --­nét történik, ahol a , ^ \ "b bige az előző ütés után • i * á 1 a földre esett. Amikor a bige a harmadik ütés után földet ér, a dobó szemmértékkel megbecsüli a távolságot /hány "bothosszuság" a távolság a lyuktól a harmadik leesés helyéig?/ és az ellenféltől annyi "botot kór" /Pl.30 méter esetén 60 botot kér./ folyt.?2.old.- 15 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom