Magyar Cserkész, 1964 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1964-04-01 / 4. szám

- Mit akarnak velem az urak? Én semmit sem vétettem.Én bepanaszolom az urakat. Eresszenek el. S felemelte ökleit és dühösen jártatta végig szemét a három apródon, aki felkényszeritették.- Szerencsétlen, - súgta neki az egyik apród, a kis Kor­­niss Pál. - Nem tudod, ki előtt állasz?- Hát aztán, mit bánom én, ha fontius Pilátus előtt ál­lok is?- Hiszen ha csak ott állanái, de ez 5 nagysága Apaffy Mi­hály, Erdély fejedelme. A koldusdiák elsápadt és lassú reszketegség fogta el a lábait. Egy fejedelem előtt áll! Szétnézett a nagy boltíves te­remben, szeme átfutotta az ezüst billikomokat az asztalon,az aranyzsinóros bársonyruhás apródokat, majd a falra tévedt, a­­hol az asztalon ülő sovány embernek az ábrázata volt lefestve ...szakasztott az az arc, csakhogy zöld bársony mente van raj­ta s aranyos drágaköves jogar a kezében. A koldusdiák térdre roskadt.- Kelj fel, fiam, - szólt a fejedelem. - Ne félj semmit, egy hajad szála sem fog meggörbülni. Adjatok neki egy pohár bort, hadd térjen magához. A nyájas szó és a bor csakugyan visszaadta a bátorságát,- Nincs itt ellened semmi kifogás - kezdte azután Sali­­tius, a doktor. - Sőt, ellenkezőleg, a fejedelem bírónak ho­zatott fel, édes fiam. Te fogod eldönteni, két ur közül ki­nek van igaza.- Én? - hebegte zavartan. - Hogyan merészelném?- Ha a fejedelem parancsol valamit, annak engedelmesked­ni kell. Veres László meghajtotta a fejét. A fehér kutya nyugod­tan lefeküdt eleibe a négy lábára es biztatóan pislogott rá a sárgakarikás okos szemeivel.- Adják elő neki kegyelmetek - vette fel a fonalat Apaffy- a vita tárgyát. Ezúttal Salitius magyarázta meg szögrül-végrul a két fo­ur vélekedését, miközben Béldi uram gúnyosan súgta a mellete ülő Inczédynek:- Bizony, valami okosabbal tölthetnék az időt, mint az ef­féle hóbortokkal.- Nem adom száz forintért, - viszonozta mosolyogva Inczédy,- hogy nem vagyunk nagyobb állam; mert ha nagyobb állam volnánk, most itt ebédelnének a külországok követei is és kinevetnének bennünket. Igaza lehet kegyelmednek, - vélte a tudós Bethlen, - de én- 20 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom