Magyar Cserkész, 1964 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1964-12-01 / 12. szám
- Ki-ki-ki! Ki-ki-ki! Az egerek azonban azt gondolják magukban, hogy jó nekik odabent is. Sehogy se szeretnek az ilyen nagy úrral barátkozni. Sólyom vitéz kénytelen a tanyák közt szerencsét próbálni. Pedig ott nem szeret járni, mert puskával kivannak neki jó napot, ha észreveszik. Most azonban nagy a szerencséje. Kis csirkék csipognak a tanyaudvaron a kotlós körül, s nem őrzi őket más, csak egy kócos bunda a kút mellett. A bunda pedig nem valami goromba állat. Sólyom vitéz merészen zuhan le az udvarra, mint va - lami kődarab s huss! éppen a kotlós tyuk mellett vágódik le.- Kot-kot-kot, ott,ott,ott! - rikácsolja el magat a kotlós s a kócos bunda mellé csalogatja a csibéit, akik torkuk szakadtából visitanak:- Csip-csip-csip, csip-csip-csip!- Magam is azt szeretném, ha csiphetnék egyet köziiletekcsattogtatta a kardját Sólyom vitéz, s fölugrott a kócos bundára, hogy megvethesse a hátát a kutkeritésben. Az ám, csakhogy abban a percben megmozdult a kócos bunda, de még meg is rázkódott, de még fel is ugrott.- Ki-ki-ki? - sikoltotta el magát Sólyom vitéz.- Hogy én ki vagyok? brrr-brrr - morgott a bunda. - Biz én csak a Fillér kutya vagyok, brrr-brrr. Nagyon örülök,hogy leereszkedett hozzám uraságod. S csakugyan olyan barátságosan csattogtatta hátrafelé a fogát, hogy Sólyom vitéz egyszerre elfelejtette az éhséget. Ment volna már vissza ebéd nélkül is, csakhogy a sarkantyus csizmája beleakadt a Fillér kócos bundájába. Mentül jobban kapálódzott, annál jobban belekeveredett s nem volt már se holt, se eleven, mikor a Fillér szárnyánál fogva lerántotta magáról s nagy mancsait rátette a fehér mellényre:- Ki-ki-ki-ki - rikácsolta tehetetlenül.- Szó sincs róla - mormogott Fillér barátságosan, - inkább be-be-be! Azzal kirázta Sólyom vitézből, ami kis élet volt még benne s vitte be a foga közt a tanyába s letette a gazda lába elé. Az pedig szeretettel simogatta meg a kócos bundát:- Nini, sólymot fogtál, öreg Fillér? Már látom, föl kell emelnem a béredet. Mától fogva nem Fillérnek hivünk, hanem Krajcárnak.- Móra Ferenc -- 17 -
