Magyar Cserkész, 1963 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1963-02-01 / 2. szám

J

• • • # SS

GODOLLO

A cserkészhonfoglalas előzményei.

Ősi magyar szokás szerint a gödöllői "honfoglalás"-t is előőrsök, ut-egyengetők kiküldése előzte meg: van-e ott viz, fii, jó talaj. Az előőrsök Magyarország minden táját kikémlelték, - végül Gödöllő mellett döntöttek.

Miután az l°31-i VI.nemzetközi konferencia Badenben a jelentkező nemzetek közül (Egyesült Államok Csehország, Hollandia, Ausztrália, Magyarország) minket bízott meg a IV.Jamboree megrendezésével,-a Sző* vétség vezetősége helyet keresett a nagyméretű cserkészösszejövetel számára. A Balaton, a Duna szigetei, a Bükk s a Mátra, Tata vidéke, Budapest közvetlen környéke jöhettek számításba, de egyik sem nyújtott annyi előnyt, mint Gödöllő.

Gödöllő közel van a fővároshoz (az odavezető utak napi 100,000 ember látogatását túrják lebonyolitani)és a királyi park, valamint a szomszédos uradalmi erdők teljesen megfelelnek a Világtábor igényeinek.

IO31 aug.*+.-én a M.Cs .Sz.elnöki tanácsa a IV.Világjamboree táborparancsnokául gr.Teleki Pál tb. főcserkészt kérte föl.

Teleki Pál e perctől kezdve minden erejét a Jamboree előkészítésének szentelte. Munkatársai voltak dr.Papp Antal orsz.elnök,dr. Szukováthy Imre, egy ideig Vidovszky Kálmán (meghalt 1932.), dr. Zsembery Gyula, dr.Fodor Ferenc, Dlbrich Hugó, v.Faragó Ede, dr.Major Dezső,dr. Kosch Béla, dr.Molnár Frigyes, dr.Borsiczky Sándor, Schrank Endre és Gerő László. Vezérkari főnöknek v. Farkas Ferencet kérte föl a táborparancsnok.

A vezérkar irányítása mellett tervszerű munka folyt? a sokféle probléma megoldása nagy körültekintést kivánt. Melyek voltak a megoldandó problémák?

Minden cserkészkerületnek önállóan kellett megszerveznie altábarparancsnokságát s törzsalakulatait.

Az altáborokon kívül meg kellett szervezni a következő különleges táborokat: segédtábor (rövidebb időre ide utazó külföldi s hazai cserkészek számára)? kisfiutábor? repülőtábor? a delegátusok és be nem osztott cserkésztisztek (vendég) tábora? tábori rendőrség tábora? tábori tűzoltóság tábora? mentőállomások? vlzitábor? törzscsapatok táborai? büffék, cukrászdák, vendéglők, tejcsarnokok elhelyezéséről is kellett gondoskodni.

A jamboree szükségletei közé sorolhatunk továbbá 13 millió liter vizet amit külön szivattyúkkal kellett előteremteni a föld mélyéből és a tábor villamos hálózatát melyen hetvenkét mérnök és szerelő-cserkész dolgozott három hónapon keresztül. Naponta nyolcvan tonna élelmiszert kellett szállítani a jamboreera. Ki kellett elégíteni a különböző nemzetek igényeit. Pl. a hinduk több rizst, búzalisztet kértek? a svájciak dupla cukoradagot? az északi népek sok vajat és tejet, zsír helyett pedig margarint? a mohamedánok különleges nyersanyagokat. A hatalmas látogató tömegek szállitását-365000 ember látogatott a Jamboreera- ugyancsak biztosítani kellett. íme csak néhány probléma a sok köz'-l, mely ékkel a tábor vezetősége súlyos gazdasági krízis közepette eredményesen megküzdött.(folyt.köv.)