Magyar Cserkész, 1963 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1963-03-01 / 3. szám

t w A bevándorolt orvosok helyzete nehéz volt Ausztráliában. A kormány azt követelte tőlünk, hogy végezzük el ismét az egyetemet. Ezért nagyon meg voltam lepődve, amikor lQŐ^-ben egy hirdetés akadt kezembe, melyben az Antarctic Division a Macquarie szegeti expedíció részére orvost kere­sett és hajlandó volt el nem ismert európai orvost is alkalmazni. Abban az időben mint segéd ápoló dolgoztam egy tüdőszanatóriumban. Fogalmam sem volt arról, hogy hol is van Macquarie szigete.Pró­báltam információt szerezni a betegektől, de ^ők sem tudták. Mivel elegem volt az ápolói életből, elhatároztam,^hogy elmegyek az Antarctic Division­­hoz és érdeklődöm. Az érdeklődésből jelentkezés lett és egy hónapon belül közölték velem, hogy en­gem vettek fel. Később megtudtam, hogy felvéte­lemkor döntő pontként szerepelt cserkész múltam, így hát nagyot ugrottam a szamárlétrán és segéd­ápolóból egyszerre orvos lettem. A felvételemnek volt egy '’fájdalmas” pontja, ugyanis államköltsé­gen ki kellett vetetnem a vakbelemet. Ez kötelező minden expediciós orvos részére Ausztráliában.Sze­rencsésen ezen is túlestem és megkezdődött az elő­készület. Kinevezésem októberben történt, elindu­lásom december végére esett, Így körülbelül két hónap állt rendelkezésemre. Végre megtudtam, hogy hova is megyek tulajdonképpen. Macauarie szigete körülbelül fele utón fekszik Ausztrália és az Ant­arktisz között (^30' E*, 157°K). A szigeten, mely 23 mérföld hosszú és maximum *+ mérföld szé­les, állandó meteorológiai és tudományos megfigye­lő állomás van. Az expedíciót mindig november-de­cemberben váltják és átlag 1^-15 tagból áll. (Ex­pedíció vezető, orvos, mechanikus, szakács, 3 rá­diós, 3-1* meteorológus, *+-5 tudományos megfigyelő).- 7 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom