Magyar Cserkész, 1963 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1963-10-01 / 10. szám
- Ó jaj, hogy szerettem volna több örömöt okozni nekik, többet hancurozni velük - mennyire fájt, ha az őrmestert kellett megjátszanom!- Es vájjon azt hiszik a lányok, hogy nekem jól esett az, amikor dicséret helyett a veszekedéseket, a bajtársiatlansá - got, az önzést kellett ostoroznom az esti imánál? Nem látták meg vájjon azt, hogy milyen öröm volt nekem, ha lelkesen dolgoztak, ha az esőben is jókedvüek voltak, - ha cserkészie - sen viselkedtek?- Lehet, - igen, lehet, hogy a negatívumokat vettem jobban észre, talán azokat emlegettem többször - ezentúl erre jobban fogok vigyázni. Évközben pedig jobban ki fogom hangsúlyozni a szeretet, a másokért való felelőség gondolatát,főleg a vezetői összejöveteleken. Felelőség, szeretet, áldozatvállalás - ez kell, hogy idei jellemnevelö programmom főgondolata legyen. Mert ez hiányzik a lányokban. /Vali, elkomolyodtál? És te is, Kati? így gondoljátok ti is?/- Nem látnak túl a maguk kis körén, csak akkor dolgoznak, ha róluk egyénileg, vagy a maguk őrséről van szó - a csapat szinte már nem is érdekes! És ez csaknem mindegyiknél igy van. A cserkészetet is azért szeretik, mert elszórakoz - tatja őket - de milyen kevés az, aki érzi, hogy neki magának is tennie kell valamit, hogy emberebb ember, magyarabb magyar legyen - és hogy a többiek is azok legyenek!- Vájjon mindenütt igy van ez? /Csend van a kulcslyukon belül is, kivül is. Magukba néznek parancsnok, segédtiszt, rajvezetö, őrsvezető, leánycserkész.../- Nem, nem igaz! Fáradt vagyok, azért látok olyen sötéten! Lám ott volt a VK tábor, mennyi helyes, rendes, törekvő őrsvezetőjelölt volt ott, milyen lelkesek voltak a segédtisztjelöltek, mennyire felelöségtudattal voltak eltelve a 18-20-22 éves tisztjelöltek!- Es az enyéimek is! Hiszen végeredményben gyerekek!Talán rajtam is múlik, hogy még nem fejlődtek ki a jótulajdon - ságaik! Hiszen látom, mennyi jó van bennük csirájában! Ha én nagyon komolyan veszem a dolgomat, akkor ki fogom tudni bontakoztatni a jó tulajdonságokat - ha ők is akarják. /Az ajtó kinyilik, mi ott állunk kicsit megszégyenülve a hallgatózás miatt. De a parancsnok nem haragszik. Keze Jutka meg Kinga vállán és úgy kérdezi, mélyen a szemükbe nézve:- Akarjátok lányok, hogy kibontsuk együtt a bennetek rejlő jót? Akarjátok, hogy ez év alatt nagyobbra növekedjen bennünk a harmadik, negyedik, nyolcadik cserkésztörvény - akarjátok-e, hogy előrehaladjunk a cserkészeszmény utján? Akarjátok-e lányok, segitetek-e ebben? Ti mind, akik itt hallgatóztatok velem: akarjátok-e?-16- _ Julika -