Magyar Cserkész, 1963 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1963-10-01 / 10. szám
• • • • If A tábor. A Jamboree részben "látványosság" s ezzel számolniok kellett a csapatoknak. Teleki Pál mondta: "Itt minden cserkészmunka. S a precízen végzett munka öntudatot nevelt a fiukba s jogosan nézik úgy a tábort, hogy ez az ő munkájuk s cserkészlélek szülötte." A Jamboree-táborok mindegyike megérdemli a figyelmet. A külföldi csapatok nem helyeztek olyan súlyt a tábor-épitésre,a kapuk, konyhák megtervezésére, mint a magyarok. A magyar kapuk részint népi motívumokat s helyi jellegze - tességeket tüntettek elénk. A külföldiek közül a lengyelek tűntek ki - a székely faragásos munkákhoz annyira hasonló - kapuikkal és tábori-oltá - rukkal, A franciáknál egy monumentális fehérives kapunk kívül a Scouts de France impozáns keresztje és az algíri mecfeet volt látnivaló. Az angolok örsi állatképekkel díszítették egyszerű de nagyvonalú kapuikat. USA nyolcméteres farmertornyot épített megtévesztő hűséggel. Kitűnt még a litvánok látótornya,a dánok indiánsátoros bejárata, a svájciak két pirosnapernyös figurája, a hollandok facipős kapuja, az orosz menekültek sti - lusos faragása és az osztrákok két modernvonalu fenyökapuja. A magyar csapatok változatos felsorakozásban mutatták be munkájukat. Igaz, hogy ezek jórészt otthon készültek /sokszor bizony kemény téli munkával/, de ez nem von le semmit értékükből, hiszen nem csapattárbort, hanem Jamboree-diszitést szolgáltak. A magyar népművészetet hosszú aléltságából a cserké - szék keltik életre és ennek beszédes bizonyítékát láttuk Gödöllőn. Az üzletváros székely-tornyai, a IV.altábor összetett tömörfaragásos kapuja, az V.kerület paprikafűzéres, élénkszinü díszítése, a bácsalmásiak magas ivelésü művész, ősmagyar kapuja és megcsodált egydarab fából faragott lánckeritése, az Ezermesterek bálványfái, Békéscsaba Ízlésesen finom, faragott kapuja, a győri ökörkoponyás sudárfák, a siketnémák tulipános festése, a mezőkövesdiek matyó-motivumai és a két rákospalotai tobzodóan színes, faragott kapu egy ezeréves népművészet újjászületéséről beszél. A történeti emlékeket is több magyar kapu szemléltette, így az egri, szigetvári és gyulai várkapuk hü utánzásai. A szarvasiak Gábor Áron ágyúját állították kapujukba. Esztergom bazilikája, Debrecen nagytemploma, Nyírbátor harangtornya is ott emelkedett. Gyula csapata Dürer kapuját készítette el,inig-IC-
