Magyar Cserkész, 1962 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1962-09-01 / 9. szám
■ szerűen előkészítheted az én munkámat. A fődolgot majd magam intézem el. Most az egyszer nem siklik ki kezeinkből! Kellemes szórakozást és sok élvezetet kívánok. Ott a faluban több mindentől meg vagy fosztva, de ami késik, ream múlik. Majd bepótolhatod itt kétszeresen. Hogy érzem magam? - gondolhatod. Már előre örülök beszámolódnak. Ha újra Bécsben leszel, akkor fogod csak meglátni, milyen nevetséges, buta és csökönyös a tiroli. KivUl felfújt, belül üres. Viszontlátásra Kurt. Háromszor is átolvastam a levelet, aztán összetéptem és a tűzbe dobtam.Heininek egy szót sem szóltam róla. Először magam sem tudtam, nevessek vagy boszszankodjam e levélen, de aztán mégis csak komolynak vettem. Undorral és borzadással tekintettem arra az erőfeszítésre, mellyel Berner mindenáron el akarta csábítani Heinit. Gúnyosan vigyorgó koponya jelent meg képzeletemben, a sátán csatlósokat ingerel, hogy liliomot hervasszon. Tudtam, hogy Bemei nem fog belefáradni és amit feltett magában, azt a lehetetlenségig is met; fogja próbálni. Ebben a pillanatban Heinit elveszettnek hittem, mert egyszer csak felmondja ereje a szolgálatot az állandó küzdelemben... Ekkor jött kételyemre a válasz. Ottó örömnél újságolta, hogy az uj évben Heinivei uj Mária-kongregációs csoportot fognak toborozni a gimnáziumban. Az utolsó napokban egész tervet készitetteks Ottó az alsó három osztályban,Heini a negyediktől felfelé fog toborozni.- És hogyan akarod csinálni? - kérdeztem.- Tudod, én csak azokkal próbálkozom, akikben tökéletesen meg lehet bizni. Nem szükséges, hogy az elején sokan legyünk. Heini azt mondta, inkább kevesen, de válogatottan.- Egyáltalán tudod te, mi az a kongregáció? Ottó nagy szemeket meresztett rám, majd hadarni kezdett!- A Mária-kongregáció...az...az táncmulatság, melyet komnunista középiskolások rendeznek. Elnevettem magam.- Ne sértődj még meg azon, hogy nevetek. Hogy tudod, mi;a Mária-kongregáció, azt elhiszem, csak éppen arra gondoltam, Eo?y Heini egészen kifejtette neked, hogy mi az, hogy kongregáció. Ottó bólintott.- Magától értetődik! Heini beszélt a szaléziánus páterrel, tudod azzal, akinél meggyóntunk. És Heinivel aztán megegyeztünk pontosan, hogyan kezdjem.. Ide figyelj! én és Heini ketten megfogjuk csinálni! Henig! Ottó ezt a szólásmódját May Károly könyveiből kölcsönözte, ha valami nagy és szent Ígéretet tett, azt "Howgh"^! erősítette meg.. Csak bizalmas barátai között használta ezt a szót, de ez aztán jele’-volt, hogy a dolgot halálosan komolyan veszi. Abbahagytuk a beszélgetést és én felmentem a szobánkba. Egy karosszékbe ültem és gondolkoztam. Sz egyik oldalon láttam Berner pokoli tervét és cinkosait, a másik oldalon Heini tervét. Csalódtam. Heini nemcsak a védekezésre gondolt, ellenkezőiig, támadni akart, frissen és nagyvonalúan, mint mindig! Nem is elégedett meg a mi osztályunkkal, hanem az egész gimnáziumban készült szövetségeseket toborozni, akik hűen és elszántan állnak a Hit zászlója alá!. öcsémet már olyan tökéletesen megnyerte, hogy Ottó szintén vezérnek tekintette magát Heini oldalán. folyt. 17.old,- 16 -
