Magyar Cserkész, 1961 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1961-03-01 / 3. szám

NE SZIDD A SÖTÉTSÉGET, HANEM GYÚJTSÁL GYERTYÁT! Kedves Cserkésztestvérem! Szilveszter éjjel van. Órám mutatója szabályos ketyegéssel hagyja maga után az ó-év utolsó perceit... Csendes szobámban ülök, és Rád gondolok cserkésztest­vérem, aki majd februárban, vagy talán csak márciusban olvasod ezeket a sorokat. A kanadai rádió bemondója éppen most kezdett egy politikai beszámolót az 1960-as évről. Első mondata kb, igy hangzott: "Bizakodással kezdtük ezt az évet, s ag­godalommal nézünk az uj esztendő elébe..." Háborúsko­dás, gyűlölködés, lázitás szerte a világon. Elgondol­kozom. Mit tehetnénk mi magyar cserkészek, hogy jobb legyen a világ...? Hiszen olyan kevesen vagyunk... íróasztalomon egy szál gyertya ég, s egy történe­tet juttat eszembe: Több, mint 100.000 néző gyűlt össze egy este Los Angeles hatalmas sportcsarnokában a Coliseumban, hogy végignézzen egy háborús színjátékot az elesett hősök tiszteletére. A háború egész poklát odavarázsolták a szemük elé. Fülsiketítő­én robbantak az aknák, dübörögtek a tankok, s az ember elenyészett a gépek ka­vargó forgatagában. Egyszer csak egy csapásra elnémult minden, és a siri csend­ben megszólalt a rendező hangja a hangszórókon keresztül:- Talán néha azt mondjátok magatokban: az én életem, az én munkám jelen­téktelen. Tévedtek! A legegyszerűbb ember is végtelen jelentőségű. Ha valaki az itt jelenlevők közül éreztetni akarja a hatását ezrekkel, megteheti. Mind­járt bebizonyítom. - Erre a szóra egyszerre kialudtak a hatalmas fényszórók, a­­melyek fényárban úsztatták az aréna legtávolabbi sarkát is, és koromsötétség borult a százezernyi tömegre. A rendező elővett egy apró gyufaszálat, és meg­­gyujtotta. A kis lángocska áthatolt a sötétségen, és mindenki láthatta.- Most tapasztalhatjátok, milyen fontos lehet egy kis láng is. De mi len­ne, ha mindannyian meggyujtanánk egy szál gyufát! Pillanatok alatt százezernyi apró láng villant fel az éjtszakában. A meg­lepő látványtól mindenkinek elállt a lélekzete. Egy pillanat alatt átérezték, hogy mily jelentés mindenegyes személy, aki tesz valamit. Mélyen gondolataiba merülve oszlott szét a tömeg. Az emberek felfogták, hogy milyen könnyen meg lehetne oldani a világ bajait, ha lenne elég egyén, a­­ki a világosság és az igazság terjesztésével állandóan küzdene a sötétség ha­talma ellen! Gyertyám fénye egy Krisztus képre vetődik... Krisztus az Ut, az Igazság, és az Élet. ő a világ világossága... az igaz világosság, amely minden embert megvilágosit. Cserkésztestvér! Ha Krisztus világosságát magadba fogadod, ha az ő taní­tását igyekszel megvalósítani életedben, akkor a Te életedtől is jobb lesz a világ. S ha minden magyar cserkész szivében a krisztusi szeretet tüze lángolna, mennyivel világosabb lenne a gonoszság homályától boritott föld. Cserkészszeretettel kívánok Jó Munkát! Ádám Atya

Next

/
Oldalképek
Tartalom