Magyar Cserkész, 1961 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1961-10-01 / 10. szám
SZÉKELY KAPU CSODALATOS SZERKEZETE A székelykapunak, mint minden népművészeti alkotásnak megvan a maga törvénye. A- mit a nép készit, az mind a lelke mélyéről fakad, évszázadok lassú fejlődésén keresztül alakult ki és valamilyen szükségszerűség szabja meg a formáját és alakját, készítését. A székely^házatáját "élef'-nek nevezi, és szereti elzárni a külső világtól^ ezért kerítéssel keriti körül. Fa van elég az erdőben: tehát fakerítést épit. A kerítésre kapu is kell. De hogy a kapulábak az esőben gyorsan el ne korhadjanak,tetőt^épit a kapu fölé. Am ezen a kapun át hordják be a szénát az "élet"-be, tehát a kapunak oly szélesnek és olyan magasnak kell lennie, hogy egy jél megrakott szénásszekér átférjen rajta. íme, ez a székelykapu alaptörvénye . Minthogy a szénásszekér széltébenhosszában nagyjából egyforma terjedelmű, a a székelykapu szerkezetének kiindulóformája a kör, még pedig az 1 öl (1 méter 86 cm.) sugaru kör, melynek érintői a kapulábakj és fent a küszöbfej. A kapunyilás tehat széltében-hosszában 2 - 2 öl. Ettől a törvénytől ritkán tértek el a kapuépitő székelyek. MÉRTÉK A székely kapu txcrkezete a láb rcneUxer szerint. V*( 1 Hogy a gyalogosok számára ne kelljen mindig a nagy kaput kitárni, kiskaput is dukál épiteni. Ezt leggyakrabban a nagykapu mellé épitik, de az is megtörténik, hogy a kiskapu a nagykapu közepén van, illetve mindkettőt ugyanazzal a tetővel fedik be. Ritkább eset, hogy a kiskapunak alacsonyabban saját kis tetője van. A kiskapu szélessége fél öl. a tetőszerkezet magassága szintén fél öl. így a nagykapu és a kiskapu együtt ismét egy négyzetbe rajzolható bele.Minthogy azonban a kiskapu félöllel alacsonyabb, mint a nagykapu, fölötte egy kis négyzetalakú üres hely keletkezik, amit aztán faragással lehet díszíteni. A különböző vidékek székely kapuit éppen ezeknek a négyzeteknek különféle díszítéséről lehet megismerni» 1. Háromszék vidékén a kis mezőt köralaku nyílásokkal törik át. 2. Csikban válto(folyt.lV.old.I-7-
