Magyar Cserkész, 1961 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1961-01-01 / 1. szám
Az erőszakosan lebonyolított közgyűlés után világossá vélt, hogy a cserkészet napjai megszámláltattak. A cserkészvezetők többsége mégsem adta fel a reményt, hogy sikerül a cserkészetet valamilyen módon átmenteni. így a korábban a "Táborkereszt" c. cserkészujság köré csoportosult erők megalakították az "Assisi Szt.Ferenc Cserkész Munkaközösséget", mások pedig a jó csapatok összefogásával és együttműködésével próbáltak gátatvetni a megfojtásra irányuló törekvéseknek. A vezetők erőfeszítései mellett a cserkészet legfőbb értéke és megtartója természetesen az ifjúság hite és lelkesedése voit. A külföld felé irányuló munka részben a háborút követő közlekedési nehézségek, részben a kiutazás lehetőségének hiánya miatt, teljesen szünetelt. A belügyminisztérium olyanok kezében volt, akik nem nézték jó szemmel, ha a cserkészek nyugattal kapcsolatot teremtenek. Egyedül a moissoni jamboree jelentett kivételt. A résztvevők létszámát előbb ötszázra tervezték, majd kormányrendelkezéssel teljesen lefújták. Véguiis 200 fő kiutazását engedélyezték. . Előbb azonban köszönő küldöttséget kellett küldeni a miniszterelnökségre Rákosihoz. A nehézségek persze mondva-csináitak voltak és az 19á-7-es választások előtti kortes-trükként szolgáltak. A csapatot a vasfüggöny mögötti szokásokhoz hiven, politikai megfigyelők kisérték. Mégis a fiuk,-de a vezetők túlnyomó többsége is,-változatlanul a régi jó cserkészszellemet képviselték és nagyszerűen szerepeltek. A cserkészetet feloszlató rendelkezés, ami 1948 április 8-án jelent meg, látszólag pontot tett a cserkészmunka végére. De hogy a cserkészetet ezzel nem ölhették meg, azt 1956 bizonyltja legjobban. Annak ellenére, hogy hivatalosan nem volt cserkészet és nem folyhatott cserkészmunka, a cserkészgondolat változatlanul tovább élt. A bátrabbak és lelkesebbek 1948 nyarán még úgy táboroztak, mintha misem történt volna, - sőt a következő években is,- amig a terror ezt teljesen lehetetlenné nem tette. A pártsajtó még 1956 nyarán is arról panaszkodott, hogy egy ifjú vezetői csúcskonferencián feltett kérdésre - "mit tartanak a legideálisabb ifjúsági szervezetnek"- a zöm válasza a cserkészetet jelölte meg legáhitottabbnak. Úgy látszik sem a pártiskolák sulykolása, sem a gyakorlati cserkészmunka hiánya nem tudta az eszmét feledtetni. Legfőbb bizonyitékunk azonban a szabadság néhány rövid napján újra megalakult számos cserkészcsapat és a cserkészet újjászervezése kapcsán megindult tanácskozások. Tudjuk és érezzük, hogy a cserkész-eszge él és tovább virágzik a szivekben, a tilalom ellenére is. 12 p RhmußM cmMT n
