Magyar Cserkész, 1960 (11. évfolyam, 6-12. szám)

1960-12-01 / 12. szám

VILAGCSERKESZET MEXICO : A Mexikói Cserkészszövetség 1914-ben alaxult meg és 19k6 óta tagja a Nem-r zetközi Cserkészkonferenciának. Ugyancsak tagja a Pánamerixai Cserxészszerve­­zetnek is, mely Észak-, Közép-, és Déiamerika cserkész-szövetségeit foglalja magába. A 33 millió lakost számláló Mexikóban a cserkészek száma 1959-ben 7,538 voit. A legfőbb cserkész-szerv a Szövetség Közgyűlése, mely minden évben az or­szágnak más és más részén ülésezik. A közbeeső időszak alatt az Országos Nagy­tanács és az Intézőbizottság a legfőbb irényitó szervek. Jogilag a Cserkész­­szövetség polgári egyesület, azaz nem élvez hivatalos állami támogatást. Mexikóban a cserkészet általában véve az angol rendszert vette alapul, va­gyis csupán egy szövetségből áii, mely kerületekre, megyékre és csapatokra osz­lik. Ez utóbbiak kiscserkész /farkaskölyök/, cserkész, és rovercserkész szer­vezetekből tevődnek össze. Az általános nemzetközi gyakorlatnak megfelelően harmad, másod, és első­­osztályú cserkészekről beszélhetunx. A uetett próbákat véve aiapui. A másod­osztályú próba letétele után a cserkészek kulönpróbákra is bocsájthatók. Ez u­­tóbbiak közül a dzsungel-próba és a lovag-próba emlitenaők, mint legmagasabb rangok. Külön érdekessége a mexikói cserkészetnek, hogy a többi országoktól el­térően itt hét különböző cserkész-kitüntetést is találunk. Ezek: a Hála-érem, a Gyermekhősök érme, a Vitézségi érem, a Szolgálati érem, a Cserkész Érdem- é­­rem, az Ezüst Makk, és az Ezüst Kos. A uegmagasebb Kitüntetésnek számitó Ezüst Kos-bcl az elsőt Baden Powexl Kapta az 1937-es hoxiandiai világjamboreen. A mexikói cserkészek egyenruhája rövidnadrág, rövidujju ing, térdharisnya, és széleskarimáju cserkészkaiap. Vezetőképzésüket, meuynex nagyrésze a "Meztit­­la" nevű cserkészparkban bonyoiódix le, jól megszervezték. Cserkészujságjuk,az "Escultismo", 193Ü- óta jelenik meg rendszeresen. A vezetők számára kuiön újsá­got szerkesztenek, neve "Tlatoani." Ez azték eredetű szó, xixnek a mai Mexikó területén ötszáz évvel ezelőtt virágzó - és aranyban gazdag - birodalmuk volt. A mexikóiak jó nemzetközi kapcsoj-atoxat tartanak fenn, elsősorban a közép­amerikai országok cserxészeivei, továbbá Délamerikával, az Egyesült Államokkal és Kanadával. Az 1937-es hoxianaiai jamboree óta minaen viiágtáooron résztvet­­tek. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom