Magyar Cserkész, 1960 (11. évfolyam, 6-12. szám)

1960-06-01 / 6. szám

PSYCHO­­FOOTBALL/STÁK /RTA :KOSZTER ATYA /5/ Aznap ebéd után egyszerű rüháju kérges tenyerű, idősebt férfi kopogtatott be Előd parancsnok ur ajtaján, A parancsnok ur szives örömmel sietett a vendé­ge elé.- Isten hozta, Boda bácsi! Tessék foglaljon helyet! Minek köszönhetem ezt a kedves látogatást?- A... fiam sorsát jöttem megbeszélni tekintetes parancsnok úrral.- A Péter sorsát? Ejnye no, hát mi van azzal a fiúval?- Hát tetszik tudni, tegnap a nagy játék után odajött egy fekete képű ur. Azt mondta, hogy a Péter lábéban sok vagyon van, és az ilyen futbáljátékos kár diáknak... Azt mondta, hogy ha elszegődik csatázónak az ő csapatába, akkor ő kétezer pengőt fizetne nekem azonnal, és a gyerek is kapna minden hónapban öt­százat... Oszt, hogy nagyon szegény sorban vagyunk ... hat...- Leszerződött vele? - kérdezte fojtott han­gon a parancsnok.- Ej, mar hogy szerződtem volna le, mig a Pa­rancsnok úrral nem beszélek! Maga neveli őket, hét szóljon bele a sorsukba... Ma este jön el a fekete képű, és hozza a pénzt is... A parancsnok szeme melegen csillant meg, de a hangja nagyon, nagyon komolyan csengett:- Hát Boda bácsi, figyeljen rém. Nagyon örü­lök, hogy eljött engem megkérdezni, mert ha annyit fáradok, dolgozom a fiukkal, megkövetelhetem jogo­san, hogy a sorsuk intézésében erős szavam legyen! A Peter elsőrendű tanuló, büszkesége a tanárainak, akik nagyon sokat várnak tőle. Mérnöknek készül, és bizonyos, hogy elsőrendű mérnök lesz belőle. Me­legszívű, derék fiú: jobb férjet és édesapát, jobb, fit képzelni sem tudok, mint ő. Maguk birják a tanítását, és ha nem birnák, itt a csapat, amelynek takarékkönyve mindig a szegény fiuk rendelkezésére áll. Szük­ség tehát nincs arra, hogy Péter a családért feláldozza magát, jövőjét, terve­it, mindenét. így van-e?- így van, mi tagadás! - bólintott az édesapa.- Ez az érem egyik oldala. Most nézzük a másikat. Ha Péterből hivatásos footballista lesz, abba kell hagynia tanulmányait, és lelkében egy csomó vágy­­gyal és igénnyel, derékbatört tervekkel, lesz belőle egy félmüveit, elégedet­len, keserű ember. A barátai tovább tanulnak, föléje emelkednek, és ő lassan kikopik közülük, lemarad mögöttük, ezzel elveszíti a baráti körét, elveszíti a cserkészetet: legfőbb támaszait. Es emlékszik a cseh footballistákra? Milyen durva, nyers erővel rohantak a fiainkra? A football vad, durva játék, az embe­rekből minden szenvedélyes ösztönt, minden vadságot életre hiv, és csak igazén fegyelmezett, vérbeli cserkészfiukkal lehet azt szépen játszani. Péterben ren­geteg szenvedélyes erő pihen fékre fogva; olyannak akarja-e látni őt, mint ami­lyen az a medvenehéz cseh hátvéd volt tegnap, akivel egyszer összeütközött?- En... tetszik tudni... ezt nem gondoltam... csak a pénz...- A pénzt este szépen adja vissza a feketeképü footballvigécnek, és mond­ja meg, hogy a maga fia nem eladó. Különben is én nem azért bajlódom több mint egy éve a fiukkal, hogy az első siker után egy professzionista csapat elhalász­­sza őket éntőlem. Ok csak igy együtt jelentenek értéket, és fognak még sok és szép sikert elérni; együtt is kell maradniok. Boda bácsi, én nem adom a Pétert footballistának! Az eltávozó Boda bécsit a kapu előtt egy roppant izgatott, dúlt arcú diák várta; s mikor meghallotta a beszélgetés eredményét, mint a szélvész rohant be A fiam sorsét jöttem meg­beszélni. .. becsületesebb magyar fér­-15-

Next

/
Oldalképek
Tartalom