Magyar Cserkész, 1960 (11. évfolyam, 6-12. szám)

1960-06-01 / 6. szám

Mindnyájan tudjuk, hogy egy előkészített tábor mennyivel de mennyivel jobb, mint egy olyan, amelyre megérkezünk, és csak ak­kor kezdünk gondolkozni, hogy tulajdonképpen mit is csináljunk? Senkinek sincs sok felesleges ideje, de ha a munkát egymás kö­zött kiosztjuk, mindenkire egy kevés munka jut, amit meg tud, csinálni és mégis fog csinálni, és máris meg van a "jól előkészitett tábor" alapja. Sokat halljuk és nagyon igaz, hogy a nyári tábor nem kiképző-tábor, de nem is nyaralás. A nyári nagytábor a csapaté, a rajé, az Örsé! Itt ismerjük meg i­­gazán egymást, a vezetők a cserkészeket, a "tagok" a vezetőket. Az őrsök job­ban összeforrnak, kifelé pedig a többi Örs életét megismerve, új ötleteket kap­nak. Nemcsak a vezetőknek kell előre felkészülniük a táborra. Ők megcsinálják a tábori beosztást, igy mindenki megkapja szerepét, és igy hozzákezdhet, hogy munkájával hozzájáruljon egy jólsikerült táborhoz. A EEÁNYCSERKÉSZRAJ TÁBORBA KÉSZÜLŐDIK... TÁBORI TISZTSÉGEK ÉS AZZAL JÁRÓ ELŐKÉSZÜLETI MUNKA. A szakács és a beszerző: A szakács összeállítja a teljes étrendet; regge­li, ebéd, uzsonna, vacsora - a tábor egész időtartamára. Ezután összeül a be­szerzővel és együtt kiszámítják, hogy ehhez a "menü"-höz milyen és mennyi élel­miszer kell. Erről pontos listát készítenek. A beszerző a tábor környékén fel­kutatja az élelmiszerbeszerzési lehetőségeket, kiválasztja az olcsóbb üzlete­ket, es listáját a megérdeklődött árakkal kiegészíti. így listája segítségével nem fog sem keveset venni, sem túlköltekezni. Pénztáros: Működését mindjárt a tábordij beszedésével kezdi. Ha valaki u­­tólag fizet, vagy részletekben, azt gondosan feljegyzi. Elkészíti a t á b o r i pénztárkönyvet BEVÉTEL és KIADÁS oszloppal. Kerit egy dobozt, a­­melybe a nyugtákat, számlákat fogja gyűjteni. A cspk. a táborozási dij megállapításához egy kö­rülbelüli költségvetést csinált, ezt használja a pénztáros, amikor a saját pénzbeosztását csinál­ja. A pénzt négy részre osztja: 1. boríték: úti­költség oda-vissza, 2. boríték: az előre beszer­zett élelmiszerek; liszt, krumpli, kávé, rizs, bab, mentőláda, konyha és mosogató szerek stb. 3. boríték: a táborban vásárolandó élelmiszerek; tej, vaj, hús, kenyér, tojás, zöldség, gyümölcs. Végül pedig a 4. boríték: az előre nem látott ki­adásokra félretett pénzt tartalmazza, mint példá­ul orvos, orvosság, javítások, stb. Szertáros: Számbaveszi és leltározza a tá­bori felszerelést. A hiányokat a pénztáros ket­tes számú borítékjából kivett pénzből pótolja. A pénztáros mondja meg, mennyit költhet, mert csak ő tudja, mennyi pénze van a tábornak. A szertá' ros felelős minden egyes holmiért, hogy a tábor végén meg legyen tiszta, jó állapotban. Ezért a szertáros egy erélyes és gon­dos valaki kell legyen, aki minden este végigjárja a tábort, és a széthagyott holmit könyörtelenül helyrerakatja a használóikkal. így azután minden meg lesz tábor végén. Mentő: Ugyancsak átnézi a mentő felszerelést és a hiányokat a pénztáros 2. borítékja segítségével pótolja. A tábor szellemi programmját a cspk. vagy a rpk. állitja össze. A kikép­zés sokféle lehet, a próbarendszerünkből leginkább a Tábor-apraja, Táborverő, Erdő lánya, Táborozó, Segitőkéz próbák kerülnek majd programmra, mert ezeket nem igen lehet évközben csinálni. A tábortüzvezető a programnnak megfelelően már otthon összeállítja a tá­­bortüzek anyagát. Természetesen csak nagyjából, hiszen egy jó tábortűz-vezető a pillanatnyi hangulatnak megfelelően vezeti a műsort. Készüljön néhány esős estére is. A nótavezető késizüljön uj nótákkal a táborra, hasonlóképpen a né­­pitánc-vezető is készüljön fel uj táncokkal. Változatosságot jelent, ha a reg­geli tornánál uj gyakorlatokat csináltatunk cserkészeinkkel, ne csak fussanak és guggoljanak egész idő alatt.-12-

Next

/
Oldalképek
Tartalom