Magyar Cserkész, 1959 (10. évfolyam, 2-5. szám)

1959-05-01 / 5. szám

A csillagos ég titkai

Május van - szép tavaszi idő Európában és Északamerikában. Ilyenkor már érdemes kirándulni, táborozni menni. Ideje hát, hogy ismét folytassuk felfedező utunkat is a csillagos égen. Az elmuit alkalmakkor az égboltozat^ déli része felé irányoztuk figyelműnket. Jó azonban a változatosság a kirándulások útvonalában. így mi is forduljunk meg, miután üdvözöltük a múltkor megismert csillagokat és tekintsük meg az északi vidékek csillagait is. /Sajnos, azokat köztetek, akik a földgömb déli országaiban laktok, ma otthon kell hagyjunk. Nemsokára azonban veletek megyek ki egy csiilagnéző portyára./

Kezdjük utunkat ismét egy ismerőssel - remélem legalábbis, hogy a Nagy Göncölszekér már ismerőse minanyájatoknak. Ka nem, akkor is hamar meglátjátok hét jellegzetes csillagát magasan az égen: környékünkön alig van más erősfényü csillag. A négy, kissé szabálytalan négyszöget alkotó csillag jelképezi a szekér négy kerekét, az elöttük kinyúló három, a szekérrudat.

A szekérrud középen eltörött. A törési nél a nagy csillag közvetlen szomszédságban van egy apró, gyenge csillag. Jó a szemed? Ezen kipróbálhatod: látod a gyenge csillagot? Nem mindenki tudja észrevenni! Sok csillagnak arab neve van /a középkorban az arabok voltak a csillagászat legfőbb művelői/: igy ezeknek is: Mizár és Álkor. - Talán már hallottad, hogy a nagy GÖncölszekeret Nagy Medve néven is emlegetik. A hét csillag még nem elég ahhoz, hogy - ha bő képzelettel is - meglássunk egy medvét az égen. Valóban a szekér a medvének csak egy részét képezi: a hátát és

a farkát. A lábait és a fejét szintén kiveheted, ha a rajz alapján figyelmesen szemugyre veszed a környező gyengébb csillagokat: a szekér " első kerekeitől egy negyeakörben fekvő sor indul ki: ez a medve hátsó iába, egy hozzá hasonló másik sor az első lába, "a szekér mögött" néhány csillag a fejét jelképezi. Nem hasoniit szerinted medvéhez? Szerintem se nagyon. Érdekes azonban, hogy nemcsak az ókori görögök és rómaiak véltek medvét látni az égbolt eme helyén, hanem tőluk messze távolban élő népek is:igy például az északemerikai indiánok is ugyanezeket a csillagokat nevezték el nagy és kis meuvének. Nem különös? Ha viszont valaki jól ismeri a valódi medvéket, nagyon le fogja torkolni a csillagképek einevezőit felületességükért: ha az utóbbiaknak hiszunk,akkor a Nagy Medvének szép hosszú farka van, akárcsak egy rókának /a szekér rudje/. A valódi medve farka viszont rövid, még csak "nyúlfarknyi" sincs. Elgondolkozhatsz, hogy hogyan került ez a "csalás" az égboltra.

Hagyjuk azonban a töprengéseket és nézzük meg a szekeret gyakorlati szempontból is. Utazni ugyan nem utazhatunk rajta, de útjaink sorául nagy segítségünkre lehet az égtájak megállapításánál. Ha a szekér "hátsó tengelyét" képzeletben meghosszabbítjuk, amint azt a mellékeit rajzon tollal tettem, s a két csilxag távolságát

f *

/ +

I

t

I

I

I

r

i

I

i

T

I

I

I

* hrtl-J./fj.

I

A Nagy Göncölszekér és a Sarkcsillag későtavaszi estéken

négyszer rámérjuk, egy egyedülálló fényes csillaghoz jutunk. Ez a Sarkcsillag, amely arról nevezetes, hogy állandóan, változatlanul az északi sark irányában áll s igy iránytű helyett használhatjuk: feléfordulva /'előttünk van észak"

A Sarkcsillag egyben végső csillaga a Kis Göncölszekérnek is,ameiyet világszerte~Kis Medveként is szoktak

12