Magyar Cserkész, 1959 (10. évfolyam, 2-5. szám)
1959-03-01 / 3. szám
A csillagos ég titkai Ha az elmúlt hónapban kimentéi egy este , hogy múltkori rajzom alapján szemügyre vegyed a téli csillagképeket, talán megütközéssel vettél észre egy hiányosságot a rajzon: a Fiastyuk közelében ott ragyog egy fényes, vörösesbe játszó fényű csillag, de a rajzon hiába kerested. Biztosan elgondoltad, hogy milyen hanyag is lehetett a rajzoló. - Ha most, néhány hét múltán ismét felnézel az ég ama tágára,talán Magad is rájössz, hogy miért nem volt a csillag a rajzon: most is látod ugyan nem messze a Fiastyuktólj de immár egy jó darabbal elmozdult nehány hét előtti helyéről. Nehéz lenne valaminek a helyét berajzolni egy vázlatba, ami maga is állandóan elmozdul ! A csillagképeket alkotó csillagokat állócsillagoknak szokták nevezni, mivel látszólag nem változtatják meg egymáshoz viszonyított helyüket az égbolton. /Valójában ugyan ezek is mozognak egymáshoz képest, de olyan hatalmas távolságokra vannak földünktől, hogy mozgásuk egy-egy emberöltő alatt is legfeljebb csak finom műszerekkel mérhető meg: igy nem kell attól félned hogy jövő ilyenkor nem találod meg az Orion csillagképét, amit most végre megismertél./ Köztük vannak azonban más csillagok, amelyek hónapról hónapra, évről évre más-más helyén látszanak az égboltnak. Ezek a bolygók, amelyek a Földhöz hasonlóan a Nap körül keringenek, s mivel sebességük különbözik a Földétől, az irány is változik, amelyben látjuk őket. A "csillag", amelyre az imént felhívtam figyelmedet, szintén a bolygók közé tartozik: a neve Mars. A bolygók nagyrészét mér az ókorban ismerték. A rómaiak isteneik nevét adták nekik, és még ma is ezek azok a nevek, amelyeken őket ismerjük. A Mars vöröses villogása a háborút idézte fel képzeletünkben, igy szinte természetes, hogy a háború istenének nevét kapta. - Ha figyelemmel kiséred mozgását a tavasz és nyár folyamán, láthatod, amint lassan eltávolodik a Fiastyuktól, keresztülhalad a Bika csillagképén, közel legfényesebb csillagához, majd az Ikrek , és az Oroszlán csillagai között mozog, /amelyeket legközelebb veszünk alaposabban szemügyre/ mignem szeptember körül együtt nyugszik a nappal és egy ideig nem láthatjuk többé. - A Mars különben az a bolygó,amely pályáján legközelebb jut a földhöz, igy méltán kelti fel a csillagászok érdeklődését. Az idei tavasz és a nyár folyamán még egy bolygót figyelhetsz meg az esti égbolton. Szinte nehéz lenne nem észrevenned annyira erős fényben pompázik napnyugta után. Ez a Vénusz,magyar nevén äz Esthajnalcsillag. A magyar nép talaló nevet adott neki, jól megfigyelte, mert azt a csillagot téryleg vagy este, vagy hajnalban lehet az égbolton látni. /De vigyázz, sohasem egy napon este is, hajnalban is!/A Vénusz közelebb van a naphoz, mint a Fold ezáltal sohasem láthatjuk messze a naptól az égbolton, legjobb esetben néhány órával nyugszik a Nap után, legfeljebb kb.á-5 fokos Ívben távozva el a Nap irányától. /így tehát egy dolog felől biztos lehetsz: ha egy rendkivül fényes csillagot látsz este az égbolt keleti részén - vagy hajnalban a nyugati részén - az semmiképen sem lehet az Esthajnalcsillag, akárki próbálja is Veled elhitetni az ellenkezőjét/ Idén tavasszal és nyáron egyre fényesebben fog ragyogni esti csillagként, messze fényesebb lesz, mint bármelyik más csillag. Mivel azonban közelebb van a Naphoz, mint Földünk, gyorsabban kering körülötte. így augusztus - szeptemberre utoléri a Napot látszólagos mozgásában, együtt nyugszik vele, majd az év hátralevő hónapjaiban a Nap előtt kel: Hajnalcsillag lett belőle. - Ha van egy jó távcsöved,még egy érdekes dolgot figyelhetsz meg: a Vénusz, akécsak a hold, időnként félhold, sarló formájában látszik megvilágítva. A legkisebb bolygó, a Merkúr,egyben a Naphoz legközelebb esik. Ő is, akarcsak a Vénusz váltogatja helyét az esti és nappali égbolton. A Naphoz való közelsége miatt azonban nehezebb megfigyelni j legfeljebb egy-másfél órával nyugszik a N ap után, vagy kel előtte. Még két bolygó van, amelyet szabad szemmel is láthatunk az égbolton. A két legnagyobb, a Jupiter és a Szaturhusz. /Ez utóbbi nevezetes távcsovon át látható gyűrűiről./ Ezek távol vannak a földtől, lassan látszanak mozogni az égbolton: egy év is beletelik , mig egyik csillagkép területéről a máfolvtetás a 12.oldalon 8
