Magyar Cserkész, 1956 (7. évfolyam, 1-2. szám)
1956-01-01 / 1. szám
EGY ATYA I B ARÁT. Áeress dagadnak lellciatyát! Hemi dolgokról ne kérdezősködjél soha,de soha - barátaidnál! Ha vak vezet világtalant, mindketten gödörbe esnek. Hogyan adhatna felvilágositást nagy problémáidhoz olyan valaki, aki maga is hasonló kérdések súlya alatt vergődik és aki esetleg "felvilágosító" közléseit maga is igen zavaros forrásokból, erkölcstelen ponyvatermekekből és hasonló beszélgetésekből meriti. Szék a"tapasztalt"barátok rendesen olyan hangon, oly durván, könnyelműen beszélnek ezekről a végtelenül komoly dolgokról, hogy beszódük után lelked csak nyugtalanabb, fantáziád hevesebb, izgató képekkel telitettebb lenne. Találóan iria a Szentirás: Ha vallástalan emberrel"szent dologról beszélsz, izgatalannal igazságról, gyávával háborúról, becstelennel becsületességről, lusta rabszolgával sok munkáról: ne hallgass semmiféle tanácsukra! De keresd fel gyakran á jámbor embert, kiről tudod, hogy Isten félelmében jár. /Jéz. Sir. 71. 12-15./ Ke keress kételyeidre választ lexikonokban s úgynevezett orvosi könyvekben sem. Amiket ilyen cimen árulgatnak közietek, azok rendesen fércnunkák, amelyek nem a komoly oktatást akarjak szolgálni, hanem még inkább izgatják az anugyis lángoló ifjú képzeletet. E téren, mint annyiszor említettem, úgysem a tudás dönti el a küzdelmet, hanem az akarat. Ismerheti valaki az emberi szervek működését s a visszaélőkre váró veszélyeket a legutolsó részletekig, mégis beleesbetik és benn vergödhetik az erkölcstelen életben, ha nincs tudatos munkával kiművelt, fegyelmezett, erős akarata. Azt azonban igenis ajánlom, hogy kételyeiddel ne maradj magadra. "Jaj a magányosnak, - olvassuk a Szentirásban - mert ha elesik, nincs ki felemelje." /Préd. 4, ío./ Hát kitől kérj felvilágosítást, ha megrohannak a komoly kérdések? leg - elsősorban édesapádat, anyádat vagy lelkivezetödet keresd fel. Ha szüleid rá non érnének, vagy félnél hozz áj ids ~egé szén őszinte lenni, vallásod valamelyik papjához vagy ' hittanárodhoz mindig teljes őszinteséggel fordulhatsz. De aztán' lágy hozzá egészen őszinte: s érezni fogod, hogy ha csak elmondtad is neki küzdelmeidet, kisértéseidet, máris megkönnyebbült a lelked és félig már győztél. He gondold, hogy visszaél bizalmaddal, ha forrongó lelkedet a maga teljességében feltárod előtte, líem fog megvetni küzdelmeidben, sőt megtiszteltetésnek crsi, hogy nyíltságoddal fölkerested őt. Tudja, hogy ha ő "nem felel nehézségedre, hát szerzesz magadnak máshol választ; olyat amilyenben nem lesz köszönet. Tudja, hogv ugv bolyongsz a fejlődési kor küzdelmeiben, mint útját tévesztett magános vándor'a csillágtalan éjszakában. dr. Tóth Tihamér. FIGYELEM! Jelen számunkhoz minden kedves olvasónk számára egy magyaros könyvjelzőt mslléicelunk; a Cserkésznyomda ajándémát. KÖSZÖNET. A Cserkésznyomaa ezúton köszöni meg a megértő támogatást, amellyel kedves olvasóink a karácsonyi lapok eladását elősegítették. A beérkezett hozzászólásoktól felbátorítva, a Nyomda ebben az évben egy változatosabb lapsorozat kiadását tervezi és ígéri, hogy a szétküldést sokkal előbb megkezdi. LEGYEN SOK BARÁTOD - KEVÉS BIZALMASOD- ezt a tanácsot adta • életszabályul egy görög bölcs Nagy Sándornak. Indokolásul hozzáfűzte; akinek sok a bizalmasa, azt hamar elárulják. Mindenki tapasztalhatta, hogy az emberek nagyon könnyen visszaélnek jóságunkkal és egykettőre semmibe vesznek, mihelyt velünk bizalmas lábon érintkezhetnek. A szivet sohasem szabad és kell egészen feltárni, ha megakarjuk tartani egyéniségünk varázsát és vonzóerejét. Egy nagy emberisnwrő mondja könyvében: Jelenj meg mindig úgy az emberek között, mintha uj és idegen volnál. Ne menj tuímessze az emberektől, mert megfagysz... se tulközel, mert megégsz. A tulbizalmas közlékenység igen gyakran esik áldozatul az alacsonyrend^ek gonoszságának. A tulőszinte ember nyitott szekrény, amelynek -tartalmából mindenki azt veszi ki, ami szeme-szájának kívánatos. 4
