Magyar Cserkész, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1954-01-01 / 1. szám

ISMERD MEG HAZÁDAT PÉCS Már Krisztus Urunk születése előtt 590 évvel kis falucska állt a Mecsek hegység tövében, melyből született,sok szenvedésen és viszontagságon keresz­tülvergődve, Pécs városa. Az itt elő őslakosságot a rómaiak igázták le és az elfoglalt vidéket Pan­nóniának nevezték el.Ekkor már nagysze­rephez jutott,mert fontos hadiutak kö­zéppontjában feküdt.Sopianae-nak /: e. Szofiane :/ nevezték a várost mindad­dig, mig Attila hunjai elfoglalták az orszá­got es eltűnt a város a föld szinéről.Ami a­­zonban az emberi szem elöl jól elrejtve a föLd alatt volt, az megmaradt Most is láthatjuk a pé­csi dóm alatt az őske­resztény temető sirkam­­ráit és a temetői ká­polna alapját. Azonban Attila birodalmának fel­oszlása után még innen is kipusztult a kereszténység, mignem Nagy Károly,meg­törve az avarok uralmát, nagy részüket a keresztény hitre téritette. Ekkor Quinque Ecclesiae /öt templom városa:/ hivták. Árpád apánk honfoglaló népe 896-ban Pannóniával együtt birtokba vette. Ek­kor Ete és Bojta vezérek törzse tele­pedett itt le és az uj szinmagyar vá­ros szép fejlődésnek indult.Majd Szent István megalapította a püspökségét} és szerzetesek telepedtek le. 1241-ben a tatár hordák nem kimélték meg Pécset sem. A jól megerősített várat ugyan nem tudták elfoglalni, a várost és környé­két azonban elpusztították. 1367-ben Nagy Lajos királyunk meg­alapította az egyetemet, majd a lázadó macsói bán hordái teljesen elpusztítot­ták a várost. Tatárjárást, lázadók dulását kihe­verve,újra fejlődésnek indult Pécs.1393 ban ispotály /korház/, meg pénzverde é­­pült, 14-24—ben ismét virágzó polgárvá­ros volt. A szomorú mohácsi vész után a török ostrom alá vette a várat s 154-2-ben a német várőrség elmenekülvén, kardcsapás nélkül török kézre került. A török tel­jesen átalakította a várost. A templo­mokból mecseteket csinált s amely épü - letre nem volt szüksé­ge, azt elhanyagolta.Ma is láthatjuk a mecsetek­ből átalakított keresz­tény tenjiomokat és a korház udvarán a török minarettet is. 1564-ben gróf Ziiryi Miklós ostromolta a vá­rost, majd 1586-ban Bá­­deni Lajos herceg fel­szabadította, Ekkor újra megindult a városi élet, A székesegyházat helyre­állították, a szerzetesek visszaköltöz­tek, iskolákat építettek. Felállították az első könyvnyomdát. Klimo püspök pe­dig papirmalmot és kölcsönkönyvtárat a­­lapitott. 1780-ban Mária Terézia szabad kirá­lyi városi rangra emelte. 1854 - 1882 - ben megépültek a vasútvonalai és így meg­volt már az összeköttetés a Dunához es Magyarország szive, Budapest felé.Az ut­cáikon villamosvasút és világítás készült, megindult a kereskedelem és ezzel a vá­ros rohamos fejlődése. 1884-ben alapí­tott. Zsolnay féle porcellángyár pedig világhírűvé tette.Világháború után szerb megszállás alá került s csak 1921- ben szabadult fel. DALOLJUNK Alistá és Felistá,2) Tűnve2) jó kis falucska, Sok pogácsát, réteskét, sülnek ott a menyecskék. Ekei és Nemesócsa,’) híres volt ez valaha, Sok krumpli termett benne, Csallóközbe lőtötte \ranyu* és Nagy-Kisbér,1) van ottan egy himpellér; Van ott sok fehér kenyér, nagybéliinkbe belefér. (JtndrátfaJPa, Bukovina) 1 Túl a Vi- zen, Tói- or- ara- gon Szi-Va te- rém a zöd i- gon Sza-ka»*-tot- t»m, de nem el- leni. BÚ- ra le- rém- teli as Is- ten Nagy gazda vót édesapám. Nagy örökség maradt ream! Hat ökörnek a kötele, E'vvasvillának a nyele. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom