Magyar Cserkész, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-04-01 / 4. szám
' legyen. Most a kartonra felhajtott fonalat, a karton alsó részénél vágjátok el, amely után a kartonlap ki fog esni.Ezután vegyétek elő a Ijosszu fonallal befűzött himzőtut és a bojt felső felét, ahol a zsinórral találkozik,jól csavarjátok körül, hogy egykis feje maradjon. /:5.ábra:/Á szálat, amivel a köruJcsavarást végeztétek, varrjátok el és kész a könyvjelző. így megvan a könyvtábla, a hímzéssel, a bélés belevarrva, két oldalon 6- 5 cm széllel. Vegyetek tat s fonalat és egyforma szép fogasöltéssel dolgozzátok el a könyvtábla alsó és felsőszélét, behajtva és öltésekbe fogva a szabadon hagyott oldalsó széleket is /2.ábra/. Mikor ezzel is megvagytok, fordítsátok ki a belső hajtókát és csúsztassátok be a kartonlapot. Vigyázva fordítsátok vissza a hajtókát és kész a könyvtábla. Magyar Nagyasszonyok. ZRÍNYI ILONA Zrinyi Ilona Zrínyi Péternek volt a leánya, akit Bécsujhexyen, a Wesselényi féle összeesküvesben való résztvétel miatt lefejeztek. Zrinyi Ilona első férje I. Rákóczi Ferenc volt. Ebből a h'zasségából született Julia és Ferenc. Második férje Thököly Imre volt,akivel 1682-ben keltek egybe.Három év múlva azonban a váradi basa Thökölyt elfogatta és Törökországba vitette. Zrinyi Ilona pedig otthon maradt és védte Munkács várát a labancok ellen. 1685 - ben kezdődött el az ostrom. Zrinyi Ilona járt mindenütt elöl. Vezette a harcokat, áp»Lt a a sebesültedet, gondoskodott a vár védőiről, de közben két gyermeke neveltetéséről sem feledkezett meg# A kis Ferencet gyakran magával vitte a várfalakra. Később irta a felnőtt II. Rákóczi Ferenc,hogy sokkal jobban szeretett Édesanyjával abáoty lkon jé.rni, mint könyvei mellett maradni. Ott született meg lelkében a haza felszabaditásának gondolata. A császáriak már idestova három éve ostromolták a várat eredmény te lenül. Már-már kezdték feladni a reményt,amikor két főember, Radios és Apsolon,hűségűket megszegve, kellő díjazás ellenében felajánlották, hogy a várat kezükre juttatják. Azt mindenki tudta, hogy zrinyi I- lona ébersége mellett a várba bejutni nem lehet. így a két áruló kerülő utón kezdett a terv kiviteléhez. Feleslegesen pazarolni kezdték az élelmiszereket és a lőszert. Ezzel hamarosan mégis akadályozták az eredményes ellenállást. Egy ideig a hős védők még küzdöttek, de később, mikor már minden elfogyott és a hiányt pótolni nem lehetett, a két árulq,színlelt szomorúsággal javasolta a vár brnőjének,hogy nincs más hátra, mint a vár feladása. Zrinyi Ilona nem akarta megtenni,de belátta, hogy mást nem tehet és vágül is beleegyezett. Azt azért kivívta, hogy jó békét kötött a kegyetlen Karaffa generálissal. Ez a megáliupooás azonban c ak_addig tartott, amig Zrinyi I- lona a németek kezébe nem került.Akkor őt és gyermekeit elhurcolták Csehoraágba. Zrinyi Ilona egy kolostorba került. Gyermekeit elvették tőle. Később megengedték részére, hogy férjéhez,Törökországba mehessen, ahol 1705-ban - akkor amikor fiejkibontotta otthon a szab dság zászlaját - meg is halt. A hálás utódok később hazahozatták földi m radványait, fiáéval,II.Rá óczi Ferencével együtt. - Olchváry Judit HUSYhTI ASZTALDÍSZEK Húsvéti asztaldísznek kményre főtt tojásból nyulat. kakast, virágot készítünk színes papír és ragasztó sepitsésével. Talpat vágunk alája zöldre festett kartonból /A/. —1XSX T S223SSX
