Magyar Cserkész, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-04-01 / 4. szám
látta, ha elájul. Mig egyikünk mesterséges légzést "gyakorolta" rajta, és a picinyek részvéttel érdeklődtek, vájjon nagyon fáj-e a karja, váratlanul ott termett mögöttünk parancsnokunk és óvatosságra intett bennünket a mesterséges légzést illetően, mondván, hogy a szerencsétlen - sokat vacsorázott. Ezzel vége is van a feladatnak. Hazafelé menet az egyik kicsi, amelyik nem akart tornára sem menni,még minőig azon tűnődött,hogy miért is rabolták el és bántották a parasztok szegény. H. bácsit. így telt el minden nap egy-egy újabb, előre nem látható kalanddal.Meg csak most jöttünk meg, de már a következő táborról álmodozunk.H.Beáta 36.sz. bobó Katica 1.cs.cs. D — — O Bélyeggyüjtés /: Harmadik közlemény.:/ II.Hákóczi Ferenc halálának 200 éves évfordulójára kiadott emlékbélyeg. A "kivasalás" azért szükséges, hogy a bélyegeken lévő gyűrődések, behajlások teljesen kisimuljanak, amit nedves állapotban végzett lepréseléssel tudunk elérni. Ezért a már nem vizes, de mé^ nedves bélyegeket nyomás alá tesszük, amely művelet elvégzésére legalkalmasabb egy kemény-tábláju könyv. A bélyegeket az itatóspapirról csipesszel felemeljük, és azokat a könyv kinyitott lapjai közé tesszük,ügyelve,hogy szélei ne legyenek begyürődve és simán feküdjenek a lapokon. Két lap közé csak annyi bélyeget szabad tenni amennyi a lap felületére ráfér, anélkül, hogy a bélyegek egymáshoz érnének. Azt a lapot, amelyre a bélyegeket helyeztük, nem lehet lapozni, hanem a könyvet be kell csukni és csak azután lehet egy m isik üres lapnál kinyitni, mert máskülönben a bélyegek egymásra csúsznának és összegyűrődnének. /: A bélyegeket azért nem lehet vizesen a lapokra helyezni, mert odaragadnának és úgy a bélyeg, mint a könyv lapja tönkremenne.:/ A bélyegeknek a lapok közé helyezése után a könyvet súly alá kell t«nni. Egyéb súly hiján, magunk is ráülhetünk a könyvre. Ha az itatóspapiron lévő bélyegek között már van 3 - A, amely alkalmas a préselésre, akkor azokat helyezzük a könyvbe és üljünk ra, ne várjunk a többire, mert ha azt várjuk, hogy az utolsó Is megszikkadjon, akkor az a bélyeg, amelyet először raktunk az itatóspapírra, már régen megszáradna és nem tudnánk rendesen kisimítani. Az utoisó bélyeg elhelyezése után körülbelül még öt percig préseljük a könyvet, amely idő alatt a bélyegek teljesen megszáradnak, kisimulnak, kivasalódnak. Ezután a könyvet végig-lapozzuk - most már lehet - és csipesszel kiszedjük a bélyegeket. Az eddigi előmunkálatok után most kezdődik a bélyegek tulajdonképpeni rendezése. Ezután jön a komolyabb, szórakoztatóbb és élvezetesebb munka. Most fogjuk csak meglátni, hogy milyen értéket rejt magában az a kis papírokból álló halom, amelyet leaztatás, kisimítás után magunk elé raktunk. Első teendő, hogy ezeket a bélyegeket most államok szerint csoportosítsuk. Csipesszel megfogva, egymásután átnézzük és államok szerint - magyar, francia, olasz, belga, stb. - széjjel-rakjuk. Közben a hibás bélyegeket kiselejtezzük, mert azok értéktelenek, bármilyen nagy, vagy szép is legyen az a bélyeg. Mivel a további tennivalók elég lassú műveletek lesznek, azért a szétválogatott bélyegeket államok szerint, külön - külön, az erre a célra igen alkalmas és használatos átlátszó borítékba helyezzük, hogy azok ismét össze ne keveredjenek, és csak ezután kezdünk az egyes országok bélyegeinek feldolgozásához.— iiokan vannak, akik minden egyes állam bélyegét gyűjtik, de még többen vannak olyanok, akik csak egy-két kiválasztott ország bélyegeit gyűjtik tervszerűen, mig a többi állam bélyegeiből kerülő anyagot csak cserélésre használják fel. A gyakorlat azt mutatg'a, hogy legeredményesebb három- négy ország bélyegének rendszeres gyűjtése, mert ez esetben nagyobb és gyorsabb lehetőség van a kiválasztott országok bélyegeiből komolyabb gyűjteményt összeállítani. - Folytatjuk.A könyv lapjai közé helyezés módja. 10
