Magyar Cserkész, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-02-01 / 2. szám
AMIT A TEMETŐK BESZÉLNEK SZÜLETÉS, NÉVADÁS Sok szó esett már a temetőkről, de aki a temetőbe kerül, annak előbb meg kell születnie, hogy hosszabb-rövidebb élet után távozzék e földről. Amúgy is igy ilyenkor, újév tágánj időszerűbb születésről, mint halairól beszélni.Temetőinkben, az egy kenézlői gyermeksiron kivül más gyermeksirt nem találtunkj de a nyelvi emlékek és a népi hagyomány bőséges támpontot nyújtanak a születéssel kapcsolatos szokásainkra. Különösen sok adatot tudunk a névadás szokásából. Az Árpád-korból százával őrzik ok - leveleink a különböző neveket. Ezek közt a legismertebb, leggazdagabb anyaggal az Árpadok nagy csaladja szolgál. Hóman Bálint megfigyelése. hogy az Árpadok családjában az anyák nemzetisége és a gyermekek neve közt szoros kapcsolat mutatkozik. így Szt. István neje német volt, fiai: Imre /:Henrik:/ és Ottó /?/ német nevüek. Szár László feleségeruthén, fia Bonuszló volt, Szár Béla második fiának lengyel anyja, a lengyel László nevet adja, s igy tovább. De a néprajzi adatok is mind arra mutatnak, hogy a gyermek nevét az anyja adta. Az Árpádok családjában, a pogány időkben csodás előjelek előzték meg a gyermekek születését. Álmos anyját, Emesét, a turul termékenyíti meg álmában. Álmában úgy tetszik neki, hogy belőle forrás fakad,melyet arra magyaráznak, hogy dicső királyok erednek véréből.Kézai krónikájából tudjuk, hogy Attila pajzsán^ a turul madár volt a címere. Tehat néki is a turul volt az ősi, totemisztikus eredete. Miután ugyancsak a turul volt az őse Álmosnak is, akitől Árpád származott, világos, hogy a magyarok és a hunok közös eredetűek. A népi hagyomány gyökerei tisztán ide mutatnak.A magyarság is mindig azt vallottaz hogy ősei Hunor és Magor a szarvasünőtől /Eneh:/ származnak, s ez a szent totemállat, a csodaszarvas, vezette őket az uj hazába. Emese álmában a turul megjelenése annyit jelent, hogy a család őse,a turul, Álmosban született újjá.Mindebből annak kellene következni, hogy az Árpád családban ilyen neveket kellene tar lélni: Turul, Ákos, Karcsa, Bese, Zongor, ehelyett azonban Árpád, Levente, Tarhips, üllő, Jutás, Solt, Fájsz, Taksony, stb. neveket találjuk. Erre a legvalószínűbb, bár még nem bizonyított magyarázat az, hogy őseink hite szerint a szent totemállat nevét kimondani nem szabad. Azt csakköiül lehet Írni, mert a név azonos a lélekkel s a név kimondása annak a hatalmáta adná az őst, aki a nevét kimondja. így a farkas nevét a szkita és török népek is csak úgy fejezték ki,hogy "az állat, melynek lompos, nagy farka van", de világért nem mondták volna^iogy farkas. Lehetséges tehat, hogy az Árpád családban is, bár mindenki hitte, hogy a turultól származnak, szándékoséin használtak más neveket, mint fedőneveket. Ebből az is látható, hogy a pogány magyarok könnyen megérthették a keresztény parancsot:Isten nevét hiába fel ne vedd", mert erősen hasonlított a saját felfogá - sukhoz a szent totemál - lattal kapcsolatban. Emese álmának második része összefüggésben áll a család ősének, Attilának újjászületéséveL Attila neve ugyanis eredetileg Etil. Etil pedi§ nem más, mint nagy folyó /lásd:Etelköz/, igy az E- meséből áradó nagy folyó nem más, mint a világhódító ős újjászületése,mert nagyon valószínű,hogy Attila is ilyen képzettársitással kaphatta a"Nagy Folyó" nevet. Álmos nevének magyarázatára is több feltevés van. A Névtelen jegyző szerint annyit jelent, mint "megálmodott"j"álomban foganta - tott". Ez a magyarázat egyúttal annyit is jelent, hogy az ő korában ez a magyarázat köztudatban volt. Másik feltevés Kerényi Károlytól ered, aki Álmost az "almától, almamagtól született"-tel magyarázza. Aki nen járatos a névadások törvényében, ezt az elgondolást képtelenségnek gondolhatja, de a mai napig fennmaradt termékenységi szokásaink^ bizonyítják, hogy ezek a szokások őseinknél meglehettek. MATYÓ ASSZONY 12
