Magyar Cserkész, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1954-08-01 / 8. szám

BéSyeggyüjtés /: Hetedik közlemény :/ Az eddig elmondottak ismeretében most már hozzá kezdhetünk a"ki­­vasalás" után borítékokba helyezett bélyegek rendezéséhez. Ez a művelet tulaj­­donképen nem más, mint a katalógus alapján a bélyegek azonosságának megállapi­­tása és annak ismeretében a gyűjtőbe, illetve a cserefüzetbe való elhelyezése. A rendezésre kerülő bélyegeket - államok szerint - egyenkint sor­ra vesszük és a bélyeg képe alapján a katalógusban megkeressük az egyes bélye­gekre vonatkozó adatokat; figyelemmel a bélyeg szinére, reá nyomott értékére, fogazatára és vízjelére. Az azonosság megáilapitása után a bélyeget a megfelelő helyre, - vagy a cserefüzetbe, vagy a gyűjtőbe - helyezzük. Ha a cserefüzetbe kerül, az esetben Írjuk a bélyeg alá a katalógus hivatkozási számát, hogy a későbbi cse­re söréül ne kelljen azt újból keresni. Vannak - idoközönkint kiadott - olyan bélyegsorozatok, vagy egy­es bélyegek, amelyek úgy képekben, mint reá nyomott értékekben,nagyságban és szinben teljesen azonosak a már korábban kiadott bélyegekkel s csupán csak fo­gazat számokban, vagy vízjelben térnek el egymástól, amely eltéréseket csakkü­­lön vizsgálattal tudjuk megállapítani. Ezért az azonosság megállapításánál er­re igen nagy figyelemmel kell lenni, mert ezek eltérése - sok esetben komoly - csereértékben! eltérést is jelent. Ennek tudatában, mielőtt végérvényesen gyűj­teményünkbe helyezzük a bélyegeket, meg kell győződni arról, hogy az a fogazat­ban és vízjelben is megegyezik a megállapított sorszám alatt lévő bélyeg elő­irt adataival és nem egy esetleg hasonló sorozatba tartozó bélyeg van kezünkben. Ezért a fogazatot és a vizjelet minden e setben össze kell hason­lítani a katalógus adataival. A katalógusok minden egyes sorozat előtt feltüntetik a felsorolt bélyegek fogazatéinak méretét és a vizjel képét. Ezzel kapcsolatosan a kataló­gusokban az alábbi feljegyzéseket olvashatjuk: 1. / Fogazat nélkül, ami azt jelenti, hogy a szóbanlévő bélyeg - nél nincs fogazat - azoknak nem recés a széle - hanem egyenesen vágottak. Ez a forma ritkább, mint a másik. 2. / Fogazat; 10. / vagy más számjegy, pl. 8, 9, 11, stb.:/ Itt közbevetőleg meg kell gegyezni, hogy fogazat alatt a bé­lyeg recés " " szélét értjük, amely a belyegivekről való könnyebb eltávo­lítás miatt perforált bélyegek elválasztása nyomán keletkezik. Aperforálás nem más, mint két bélyegsor között szabályosan kivágott "oooooo" lyukak, amelynek vonalában elszakítva a bélyegek szélein szabályos félkör bevágás " ke­letkezik. Ezek az elválasztó lyukacskák az egyes bélyegiveken különböző nagy­ságúak. Az egyik ivén kisebb "o", a másikon nagyobb "0" és e lyukak nagyságá­nak méretére utal a katalógus az egyes sorozatoknál feltüntetett "fogazat:"szó után irt számjegy. Például: Fogazat 10, vagy 11,stb. Ezek a nagyságokat jelző számjegyek azt jelentik, hogy a szóbanlévő lyukak olyan nagyok, amelyekből /2/ kettő cm távolságban csak 10, illetve 11, stb. fér el. Ezek lemérésére külön fogazatmérö van es nem és nem centiméterrel kell azokat méregetni.Tehát a fogazat; 10 - vagyis ahol csak egy számjegy van a szó után - azt jelenti, hogy a bélyeg mind a négy szélén lévő fogazat - lyukak - nagysága 10-es. /: A. fogazátmérőn minden méret fekete pontokkal be van rajzolva és a bé­lyegek szélét addig rakjuk az egyes pontos sorokra, amíg ahhoz nem érünk, ame­lyik sor szabályosan bele nem illik a bélyeg szélén lévő félkör mélyedésekbe.­­Ha ezt megtaláltuk, leolvassuk a mellé irt számot és megállapítottuk, hogy mi­lyen nagyságú a fogazás. :/ 3. / Fogazat: 10 : 11 - vagy más számjegyek - tehát, ahol kettő számjegy van, azt jelenti, hogy az előttünk szabályos állásban levő bélyeg két vízszintes oldalán - alsó és felső oldalak - a fogazat mérete 10-es, - ezt az első számjegy mutatja - és a két függőleges oldal fogazatának mérete pedig ll­es, amely nagyságot a második számjegy mutatja. A vízjel nem más, mint a bélyeg céljára külön készült papírokba, a papirgyártás során, a még nedves és alakítható papirpépbe préselt minta. A vízjel minta, vagy betűt, vagy valamilyen kis ábrát mutat, amely jel minden e­­gyes bélyegen megtalálható. Ha nincs vízjel a bélyegen, akkor ezt a tényt a ka­talógus "vízjel nélkül" felirattal jelzi. Hogy az egyes államok bélyegein milyen vízjelek találhatók, azt a katalógus a bélyegek ismertetése során, hivatkozással ellátott ábrákkal szem­lélteti es az egyes felsorolásoknál csak a hivatkozási számok valamelyikére u­­tal. Például: vízjel: 6,azt jelenti, hogy a szóbanlévő bélyegeken vízjelként a hatos számúnál jelzett ábra található. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom