Magyar Cserkész, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1954-01-01 / 1. szám

AMIT A TEMETŐK BESZÉLNEK KETTŐS KIRÁLYSÁG A történelemből ismert tény,hogy az árpádházi királyok idejében az öreg ki­rály még életében megosztotta uraimét és országát fiával. Előfordult az is, hogy az ifjabb királynak nemcsak külön udva­ra, de még külön pénze is volt. Sokan azt hinnék, ennek az_ egysze­rű magyarázata, hogy az öregedő apa igy akarta fia számára a trónt biztosítani. Ennek a jelenségnek azonban sokkal mé­lyebb, világképi gyökerei vannak, s ez minden lovasnomád birodalomban előfordult Az 1003 és 1270 közé eső időszakban tiz esetben lehet kimutatni,hogy az Ár­pádház minden külső, vagy egyéb kénysze­rítő ok nélkül kétfelé osztotta a királyságot és mindkét rész felett egy­­egy árpádházi fejedelem u­­ralkodott.Ez a körülmény gyökeresedett hagyományra mutat, melyen csak olyan tekintélyes uralkodó tud­ta magát tultenni, mint Szt. István. Utána azon­ban a hagyomány ismét fel­­ujult. Maga Szt.Istvánis é­­rezte, mekkora az ősi ha­gyomány ereje és Koppány lázadása nem ok nélkülvég­ződött ^ppány felnégyel­­tetésével. Nem barbár vé­res tett volt ez, hanem szimbolikus tény,mely meg­hirdette a magyaroknak, e­­zentul egy uruk lesz csu­pán. A negyedik testrészt az erdélyi gyula kapta,fi­gyelmeztetőül,hogy a ma­gyar kozmosznak Erdély is szerves része. A magyarság politikai bölcsessége már a vérszer­ződéskor érzi, hogy az ő­­si hagyományban gyökered­ző kettősség ártalmára van az egységnek s Árpád ve­zérre választásával is ki­fejezésre jut ahertalomtel­jességére való törekvés. A régebbi időkben a főkirály /:kar­­kasz,kende:/ a fényt, mig az alkirály /:dsila, vagy gyula:/ a sötétséget jel­képezte. A fény uralma korlátolt, mert jön az é^ és hatalmába keríti a földet. Ám a sötétség sem tart örökké,mert jön a diadalmas hajnal. Ahogy a kinai köz­mondás is mondja: "Az éjszaka délben kez­dődik.” Ennek jelképéül a fökirály min­dig a nyugati /éj/ országrészt kapja, míg a gyula a keleti /fény/ részt. Ez a szimbolikus jelenség kitel jesedett a tü>­­ténelmi tényekben is.Valahányszor a két király közt összeütközés támadt - pedig gyakran volt - mindig a keleti-afény­győzött, egy kivételtől eltekintve. /:Kálmán-Álmos:/ Ez az állandó kettősség már a pusz­taszeri nagy osztozkodáskor is fennál­lott: A fejedelem kapta a nyugati or­szágrészt, a gyula a keleti reszeket. Tuhutum gyula alatt Erdély és a kele­ti részek szinte önállóak voltak. Különbséget kell azonban tennünk testvérkirályok és ifjabb királyok kö­zött. A régibbj a hagyományban gyöke­redző a testverkirály, aki néha test­vér, néha oldalági rokon. Az újabb, a nyugati behatásra keletkezett ifjabb király mindig a fiú. A testvér-király cime a vezér, jelvénye a kard,mint azt a hires várkonyi korona-kardjelenet - bői látjuk. A vezérek bár ténylegesen uralkodtak, de soha koronát nem kap­tak. A XIII. században a vezérség ősi hagyomá­nya összeolvad a nyuga­ti eredetű ifjabbkirály intézménnyel s az ilyen ifjabb királyt - aki ma­ga a trónörökös - mégis koronázzák. Bár a hatalom és a győzelem majdnem mindig a keleti részt bírónál, a fényt jelképező fél­nél volt, a gyula hatal­ma semmi a nyugati ural­kodó hatalma nélkül jinert megbízatását ,hatalm at et­től kapja. Ez a kettős­ség és a hatalom teljé­re való törekvés végig­húzódik az Árpádház e­­gész tört éneimén. Ha elqg erős az uralkodó, letö­ri az ellenszegülőt és kitelj esi ti magában -< a kozmoszt, mert aki a ha­talmat akarja,annakmin­den varázserőt egysége­síteni kell magában. Teljesen más a test­vér helyzete, ő a varázs erő másikj de ellentett előjelű résznek birto­kosa. Az akkori felfo­gás szerint, aki teljességre tört,ezt nem tűrhette. A török szultánok ezért irtották ki trónralépésükkor min -den férfi rokonukat a "világ rendje miatt." Ez a felfogás mindenesetre későb­bi módosulat. A legősibb hagyományok­ban ugyanis még a mithosz világának o­­lyan képe volt, ahol a testvérek har­monikus, közös cél felé törekedtek:l. Hunor-Magor esetét. A kettőskirályság mondái előképe Hunor és Magor,még mit sem tud a testvérharcról és az ennek nyomában fakadó tragikus életérzésről. NAGYKUN FÉRFI 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom