Magyar Cserkész, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-03-01 / 3. szám
ISMERD MEG HAZÁDAT Esztergom várhegyén Lassú méltósággal hömpölyög a"kék" Duna szürkészöld szalagja. Sokszor jutott már eszembe: miért is nevezik ezt a folyót "kék" Dunának, amikor kéken úgyszólván sohasem mutatkozik be annak aki utján megpihenni megáll partja közelében. Nem kék az sem Regensburgnál. sem Passaunál, sem Bécsnél.Szürkészöld annak a szine ott is, ahol a Csallóköz elterpeszkedő fegyelmezetlenségéből a Gerecse nyúlványaiba ütközik, majd pedig Esztergom alatt leereszkedvén, egyszerre csak Szent István ősi várát pillantja meg önmagán tükröződve, mig aztán a pompás bazilika árnyékában dideregve nem fogja sietősebbre útját. Feltekint a hatalmas kupolára s irigykedve nézi azt a jelentéktelennek látszó törpe kis embert, aki mindezt közelről Is szemlélheti. Az esztergomi bazilika már messziről szembeötlik az utasnak. Akár vonattal vagy országúti járómüvei közelíti meg a I8.000 lakósu kis várost,akár a Dunán közeledik, az éppen loo méter magas kupola, tetején az aranyozott kereszttel.országunk hajdani nagyságát és gazdagságát juttatja eszébe. Nem mintha a mostani bazilika történelmünk ősi emlékei között kérhetne magának helyet,hiszen a múlt században épült csupán: Í822-ben tették le alapkövét és csak 1869-ben készült el teljesen. De azon a helyen, amelyen ma a bazilika áll. már Géza fejedelem épitxetett először templomot. Majd ugyanott építtette fel fia, Szent István, székesegyházát. Tűzvész, háborúk pusztítottak, a templomot a XII. század óta többször újra kellett építeni. A török végleges kitakarodása után pedig Mária Terézia állittat itt ismét egyszerű székesegyházat. A mai pompás bazilikának gondolata Rudnay Sándor hercegprimástól ered. ö vetette meg ennek alapját, az ő nevéhez fűződik az uj bazilika alapkőletétele. A nehéz vaskapun belépve, pompás látványban van részünk. A 118 méter hosszú és 4o méter széles templom néhány lépcsőfoknyi emelkedés után, a szentélyben végződik. Fehér márványoltára felett ott látjuk a világ legnagyobb oltárképét: 13 méter magas és 6.5 méter széles. Első pillanatra azt kell hinnünk, hogy Tizian Assuntájával állunk szemben. Valóban az ő ihletét átvéve festette Grigoletti. olasz festő. Utána megcsodáljuk a templom hajóját diszitő két remek bronzozott dombormüvet: Jézus a kisdedek között és Jézus bevonulása Jeruzsálembe. Az utóbbi alatt kis reneszánsz meliékkápolnába, az úgynevezett Bakács-kápolnába jutunk. A kápolnán rögtön látjuk, hogy régi, nem a bazilikával épült.Azaz, hogy mégis. Mert igaz ugyan, hogy Bakőcz Tamás esztergomi érsek épitette 15o7-ben, de az uj bazilika építésekor óvatosan szétszedték és köveit eredeti helyétől valamivel északabbra, mai helyén illesztették ismét össze minden változtatás nélkül. Most pedig nézzük meg az Árpádok kiásott palotait... Tudjuk, hogy árpádházi királyaink Esztergomból kormányozták az országot. A fejedelmi székhelyt Géza tette át Középduna melletti szállásföldjéről a Pilis erdeitől védett Esztergom várának helyére. Fia, Vajk itt született, itt nyerte a kérésztségben az István nevet, itt koronázták meg lool- ben. Itt épitette. szervezte, tette kereszténnyé országát bölcs előrelátással s s kemény, erős akarattal. Innen ragadta el őt a halál lo38-ban. Néhány lépésnyire tőlünk régi falak emelkednek: körbástya, felvonóhid, várudvar... Mintha most is ott égne a tábortűz a közepén... Felszikrázik olykor izzó lángolásban. ..Marcona férfiak némán ülik körül... A várőr szava hallik,amint igazolásra szólitja fel a várkapu előtt a fáradt lovon érkezett csapzott hajú idegent. Lecsapódik a felvonóhid... Ma már a kövek őrzik csak mindennek emlékét... A régi, egyszerűbb királyi lak a várral es székesegyházzal együtt tűz martalékává lett. Az ásatások utján feltárt diszes építmények, a freskók, a nagyszerű, bár sajnos erősen megrongálódott kápolna pompás oszlopfőivel és portálé javai... ez mind már csak III.Béla idejéből, a 12. század végéről való. Nagy napok jártak abban az időben Esztergomra.itt fofadta III.Béla fejedelmi pompával a eresztes hadaival hazánkon átvonuló Rőtszakállu Frigyes császárt. Batu kán tatár seregei kőt hónapig ostromolták a várat: hiába. A város azonban elpusztult, lakóit kiirtották. IV.Béla,a második honalapító, újra kellett hogy 10
