Magyar Cserkész, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-03-01 / 3. szám
Beszámoló a Pan Pacific Jamboreeról NEM VOLTUNK hivatalosan képviselve, mi magyarok. Részben a megbizó levél későn érkezett, részben egyéb nehézségek lehetetlenné tették, hogy akár az Ausztráliai Országos Szervünk, akár a családok nagyobb anyagi áldozatot hozzanak. Egy kicsiny küldöttség - polgári ruhában - mégis csak megjelent látogató gyanánt, hogy elmondhassa azt, amit látott a magyar cserkészek számára, szerte a világon. Ez a beszámoló tehat tájékoztatni kivan. Amit ki lehet belőle olvasni, az nem egy ember álláspontja, hanem négy cserkésztiszté, két férficserkészé és két ausztrál hölgyé 7nem cserkészek./ BE KELL VALLANI, hogy kritikus szemmel mentünk el Greystanes-be, a PPJ színhelyére, s szándékosan kutattunk, kerestünk, hogy véleményt mondhassunk; jót, rosszat egyaránt. GREYSTANES 15 mérföldnyire fekszik Sydneytől, New South Wales állam fővárosától. Itt állt 12 napig a sátorváros, mely a PPJ-t jelezte,nem számítva a főútvonalak mentén elhelyezett iránytáblákat. A területet, mely nem volt nagyobb, mint a budai Vérmező, sűrűn borították a sátrak, s igy alig lehetett a talaj homokiát észrevenni,mely a 49- es fischbacni IPR-ra emlékeztetett. Állitolag közel 15.ooo cserkész vett részt a megmozduláson és a BRIT BIRODALOM Indiai- és Csendes-óceáni vidékéről gyűltek össze jórészt. Ausztrália, Suva, Hong Kong, Solomon Islands. Nauru, New Guinea, New Zealand. Malaya, Borneo, Singapore cserkészei a brit gyarmati cserkészetet képviselték, Índo-China cserkészel a francia gyarmatokat, mig egy lo tagú küldöttség képviselte Angliát és egy kis csoport Izlandot. Más független európai cserkész nem volt jelen, kivéve a LITVÁN cserkészeket, akik ugyan Ausztráliából gyűltek össze /bevándoroltak/,de litván módra, önállóan, függetlenül élték litván cserkészéletüket. Más bevándorolt nemzetiségek közül meg észtek és lettek voltak jelen, de ezek besaoltak ausztrál egységekbe. Mi csak az észtek sátrát tudtuk felfedezni a rövid idő alatt, ami rendelkezésünkre állt. Elsősorban is a sátorban és azon kivül uralkodó rend hivta fel a figyelmet, hogy ezek nem ausztrálok. A KISCSERKÉSZ BEMUTATÓ számlájára természetesen sokat lehet irni, de mégis, hiába kerestük a rendet és a tisztaságot, sajnos a tábor teljes egészében nem keltett biztató benyomást ilyen vonatkozásban - látogatásunk alkalmával.- ószintén sajnáljuk, hogy maga az ausztrál sajtó is úgy nyilatkozott, hogy cserkészeiket külön oktatásra kellene küldeni a sydneyi közéletben annyira megkritizált un. " jampec—közösséghez", mert ha azok különlegesen öltözködnek is, de legalább tiszták. TÁBORI SZEMPONTOK figyelembevételénél sok érdekességet tapasztaltunk. Láttunk konyhát 15 lábnyira latrinától, láttunk pompásan diszitett altaborokat, láttunk nagyszerűen felépített alkalmatosságokat a cserkészélet kényelmére /Papua-New Guinea/,láttunk sátorba befutó sátorárkot és olyat is, amely kifelé vezette a vizet a lyukas sátorból. Láttunk kapukat, amelyek megragadták fantáziánkat és olyanokat is, amelyeket megfurcsáltunk, /mint a PPJ déli kapuját./ Szóval láttunk sok mindent, ami tetszett, s olyat amit elfelejteni igyekezünk,de az altáborok közül, TÁBOR KERESZT CSAK EGYETLEN egyben volt, a litvánok táborában. Jólesett látni, hogy még vannak cserkészek, 8
