Magyar Cserkész, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1953-07-01 / 7-8. szám

LEÁNYCSERKÉSZEKNEK

Torockói népviselet

Erdélyi magyarságunk igen értékes szigete A- ranyos-Torda vármegyében Torockó. Nehezen megközelíthető volta, népének sajátságos szokásai, népművészeti stilusa, vallása, valóságos külön kis szigetté teszik.

Itt van a hires "Székely kő", melynek különös fekvése miatt "kétszer kel fel a nap" Torockón. Torockó régen gazdag bányavidék volt, ebből az időből maradt fel pompás népviselete, mely ma már sajnos egyre kevésbbé látható. Az asszonyok, sajátságos lqposöltéssel - melyek mintánként különböző irányúak - és száröltéssel hímzett varróttasaikon kivül. sok keresztöltéses és szálánvarrott kézimunkát, párnát, teritőt, lepedőszélt is készítenek.

A közölt mintaelemek alapján, tervezhettek szép eredeti mintájú darabokat, saját részetekre, ruhatárotok,

?agy lakásotok diszitésére, vagy ajánlékKéppen. Csinos himzett papucsot, gallért, blúzt készíthettek torockói mintával. leíér vászonra vagy háziszőttesre, egyszinü piros, kék, narancssárga, bordó vagy fekete gyapjufonállal himezzük, laposöltéssel, helyenként - ahol a minta megkívánja -száröltéssel. A virágok"rácsós" közepét

egyszerű átöltögetéssel.

Torockóról bővebben olvashattok Jókai: Egy az Isten c. regényében.

TOROCKÓI MINTABLSia E K.

9

Minta képzés.

Vonalvezetés és foltelosztás.

Párnaminta fele.