Magyar Cserkész, 1929 (10. évfolyam, 14. szám)

1929-07-15 / 14. szám

14. szám MAGYAR CSERKÉSZ 301 möríteni a széteső elemeket: konkréten kifejezve, államot alkotni a különböző nemzetiségű és különböző nyelvű népelemekből. Ez az ősi ösztön benne van a fiúkban is. A magyar cserkésztábor előkésztítése, a terep fölkutatása, a tá­borverés, a berendezkedés, a környék lakosainak az életébe való bekapcsolódása lényegben hasonlít az ezer évvel ezelőtt lefolyt hon­foglaláshoz és honalapításhoz. A magyar fiúk számára nem rendeznek be táborokat: maguk a fiúk mennek fölkutatni a táborverésre alkalmas helyet. Mialatt az előőrsök megkeresik a szükséges helyet, fölveszik a kapcsolatot mindazokkal, .akiktől a tábori élet sikere függ, a fiúk odahaza nagy munkát végeznek. A legkülönbözőbb helyekről sok munkával meg­szerzik a szükséges pénzt, élelmiszert, sátrakat, a konyha fölszerelé­sét s készülnek a tábor megszervezésére. Elindulnak. Mondjuk, dél­tájban megérkeznek a terepre, A birtokba vett terepen kimérik a sátrak helyét, megépítik a konyhát, az élelmiszerraktárt, fölállítják a nagyárbocot s fölvonják rá a nemzeti lobogót. Néhány óra alatt készen van a tábor minden lényeges alkotórésze. Középen áll az állam szimbóluma : a nemzet zászlaja, a haza oltára, körülötte csportosulnak a sátrak és raktárak. Az első este már friss vacsorát főznek, tábortüzet gyújtanak s biztos fekvőhelyen alsza­nak az első éjjel. Honnét ez a gyorsaság ? A parancsnok legfontosabb föladata, hogy a tábor „néprétegeit" okosan és célszerűen rendezze el s hogy mindenkit képességei szerint foglalkoztasson. Minden fiúnak megvan a saját jól körvonalozott szerepe a kis állam életében. Van a tábornak kereskedelmi, iparügyi minisztere, van művészete, köz­­tisztasági hivatala, van egészségügye, vallásügye ; van törvényke­zése : egyszóval megvan itt az állam minden orgánuma. A külön­böző képességek egy célra való egyesítése jellemzi a magyar tábort, amelynek van történelmi háttere. A magyar tábor nem nyaralás és üdülés szintere, hanem a társa­dalmi élet kemény iskolája. Ezzel összefügg a magyar cserkész­­tábor másik specialitása: a robinsoni jelleg. Hogyan boldogul a magárahagyott ember, hogyan rendezi maga körül az erdőt, a mezőt, hogyan hódítja meg az emberi kultúra számára a természetet: •— ezek a mi táboraink tanulságai. A magyar nemzet ezer esztendős élete robinzoni élet. Egyik köl­tőnk énekelte : „Kicsiny sziget vagyunk tenger közepében." A népek hullámzó óceánjában a testvértelen magyar nemzet csakugyan zárt sziget. S államunk hajója nagyon sokszor szenvedett hajótörést. Jól tudjátok, mit csinált Robinson a hajótörés után. Legelső dolga volt, hogy megmentette a hajóroncsról a munka eszközeit s a mu­níciót. A magyar cserkészek sem visznek magukkal mást, csak a munka eszközeit s élelmiszert. A munka eszközeivel s a robinzoni erények­kel talajt teremtenek saját maguk számára. Ilyen robinzoni jelsza­vak : Nem szabad kétségbeesni; — amit kivihetőnek tartunk, azt nem szabad abbahagyni, mindent jól átgondolni s csak azután cse­lekedni ; türelemmel és végtelen munkával mindent meg lehet csi­nálni. A magyar cserkésztábor lényegében Robinzon szigete, amelyen reggeltől estig kemény munka folyik és pedig sub specie aeternitatis. Olyan komolyan és lelkiismeretesen dolgoznak a fiúk a tábor meg­szilárdításán s a kényelem eszközein, mintha a tábor állandó lakó­helyük lenne. Ezzel összefügg a magyar cserkésztábor viharálló jellege, ami már a koppenhágai Jamboreen is föltűnt. A magyar sátorlakó nép volt: ilyenné nevelték az őshaza geo­gráfiai tényezői, az ős-foglalkozás (állattenyésztés) s az örökös háborúk, amelyeket Kelet és Nyugat ütközőpontján át kellett har­colnia. De a magyar sátrak ponyvái magasfokú kultúrát takartak. E sátrak alatt több ezer évvel ezelőtt már csillagászok és folyó­szabályozó mérnökök laktak. Legnagyobb költőink harc közben, sá­torban és várakban Írták müveiket. íme, a magyar fiúk őseiktől örökségképen a vérükben kapták a táborban való élet ösztönét. Épen azért a tábortűz esti hangulatá­ban nagyon sok a komolyság és a történelmi múltba való elmélye­dés. Ezt megérzi minden idegen, aki meglátogatja a magyar tábort. A magyar táborban nem láttok totemet. Minden magyar cser­késztáborban van ehelyett oltár és mellette kereszt. Itt folynak az istentisztetletek s itt modják el reggeli és esti imájukat a fiúk. A magyar cserkészek nagyon szeretik a másokért szenvedő Krisztus keresztjét. Táborbontás után a keresztet ott hagyják annak emlékéül, hogy azon a helyen magyar cserkészek táboroztak. S a környék lakosai gyakran kimennek ehhez a kereszthez. A magyar cserkésztábor is tele van vidámsággal, hiszen ott is egészséges fiúk vannak. Mégis sok ott a komolyság, a lelkiélet mély. Minden magyar cserkész tudja, hogy a tábor a magyar élet is­kolája, amelyben megtanulják a fiúk, mint kell a hazát fölvirágoz­ta tni. Hogy a magvar tábor nem üdülőtelep, arra kitűnő példa az 1926-i Nemzeti Nagytábor. A 7000 magyar cserkész közös tábora egy kietlen homoksivatagon volt, amelyet a nap forrósága még kietlenebbé tett. De ez a tábor alkalmas volt a magyar cserkész nemzeti erényeinek a kifejlesztésére. A magyar nemzet nagyon szereti a magyar cserkészeket és sokat vár tőlük. A MAGYAR TÁBOR. Aki fel akarja keresni a jamboreen a Noisy Cornert, az menjen arrafelé, amerre ennek a táborrajznak a nyila mutat, a magyar tá­borba. Az egész Arrowe-parknak a délnyugati sarkában fekszik, zöld az altábor színe, száma : II., parancsnoka Lord Glantanar. Aki végigsétál a főúton és kiér az I. sz. tábor gyülekezési he­lyéig, az messziről meglátja azt a táborkaput, amelynek a rajzát szintén itt közöljük. A tábor alakja háromszög. Ha a főkapun be­lépünk, mindjárt jobbra egy csupán őrsvezetőkből álló tábort talá­lunk, amely a magyar cserkészélet magasabb színvonalát kívánja érzékeltetni. Balra az egyik speciális tevékenységű táborunk, a ma­gyar vízicserkészek 50 embere kínál érdekes látványt. A három­szög három oldala mentén húzódik el a 16 magyar tábor, a középső térség baloldalán pedig még egy 17. tartalék-tábor. Ennek a szabad térségnek a balkéz-felé eső része még egy nevezetességet mutat. Ez az egész tábor legnagyobb sátrában elhelyezkedő magyar cser­készkiállítás. Ennek a kincsét minden nemzet ott táborozó cserké­szének meg kell néznie. A leghangosabb sarkok a főbejárattól jobbra és balra eső két sarok, mert ott helyezkedik el a két magyar fúvós­­zenekar és énekkar. Aki keresztül halad az egész táboron, az a háromszög csúcsán, a parancsokság ölelő karjaiba fut. A parancs­nokság a főkapuval és a fontosabb táborokkal telefonon van össze­kötve. A tábortűzi mező felé két átjárót építettünk abból a célból, hogy ha a tábortűzi számaink rosszul sikerülnek, a tettesek hamar vissza tudjanak menekülni a magyar táborba. A magyar tábor specialitása még, hogy az ország minden vidé­kéről gyűjtötte össze fiait és úgy cserkészéletében, mint táncában, zenéjében és énekében igazi magyar jellegzetességét kívánja a vi­lág cserkészetével megismertetni. A MAGYAR CSERKÉSZ MUNKÁJÁNAK SZÍNTEREI. A magyar cserkészmozgalom igen élénk életet él. Sok irányú munkájának színtereit mutatjuk be az itt következő képeken. Első képünk a Cserkészházat mutatja be. Ez a ház Budapesten van. Innen igazgatják 30.000 magyar cserkész ügyeit. Itt vannak a hivatalok, itt szoktak ülésezni a cserkészvezetők. Itt van a nagy­terem a cserkészek számára, ahol előadásokat, összejöveteleket ren­deznek. Itt készülnek a magyar cserkészlapok és a mindenféle cser­készkönyvek. Itt a mi házunkban lüktet a magyar cserkészmozgalom szíve. Innen folynak szét és ide folynak össze az egész mozgalmat tápláló anyagi és szellemi erőcsatornák. 2—3-ik képünk a Cserkészparkot mutatja be. 2-ik képünk a Cserkészpark öreg kastélyát ábrázolja, amelybe már új levegőt le­helt a cserkészszellem. Itt lakik a Cserkészpark parancsnoka is és ebben a romantikus öreg házban folyik különösen télen a kiképző munka. 3-ik képünkön ' a Cserkészparknak egy tisztását láthatjuk, ahol épen előadást tart egyik legkiválóbb cserkészvezetőnk az egybe­sereglett őrsvezető-jelölteknek. Ez a mi parkunk 20 hold területen fekszik a budai hegyekben. Nagyon kedves tartózkodási helye külö­nösen szombaton és vasárnap a fővárosi cserkészeknek. A gyakor­lati kiképzésnek ideális színtere. 2—4-ik képünk a cserkészek vízitelepéről való. A vízitelep ugyan­csak Budapesten, a Duna partján van. Több száz csónak van itt minden típusból. Itt gyakorolják a vízicserkészetet, nagy kedvvel és kitartással cserkészeink. B. P.-nek magyarországi látogatása al­kalmával rendkívül tetszett. Ez az a telep, ahol a vízicserkészetnek minden munkája gyakorlására alkalom nyílik. Végül utolsó képünk a Cserkészboltot mutatja be, amely egész eredeti székely stílusban épült. Innen látja el minden szükséges hol­mival magát csaknem minden magyar cserkész. A Boltot nem-cser­készek is szívesen fölkeresik, mert köztudatban van annak szolid­sága, jósága és olcsósága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom