Magyar Család, 1977 (18. évfolyam, 1-4. szám)

1977-01-01 / 1-2. szám

valaki lassan járkálni a budapesti amerikai követség épülete előtt.. . Azonnyomban gyanússá válik az ügyeletes rendőr előtt és már be is fejezte a sétálgatást, mert viszik “tovább”. Az alma nem esik messze a fájától. - De nem ám! Le se esik a szerencsétlen! Még zölden leszedik a TSz. dolgozói, aztán usgyi, megy az egész termés ki a Szovjet Unióba. Az pedig nem két méterre van a közmondásos almafától.. . Madarat tolláról, embert barátjáról ismerni meg. - Aztán kinek van manapság otthon barátja? Ha pedig van, az is csak addig, míg fel nem jelent... Aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli. - Hajaj! Csak kicsi van! Sokszor még az sincs! Sok bába között elvész a gyerek — mondották régen. Ma nem a bábák között vész el a gyerek, ha - nem akkor, amikor megkapja az első politikai agymosást a bölcsödében. Van annak, aki meg nem issza — oktatták régente még az iskolákban is. Aztán ma mije van a bolsi paradicsomban? Az, amit ellopott a munkahelyéről? Inkább innának mindhalálig! Aki másnak vermet ás, maga esik bele. — Hát először is, ki a csoda ás ma otthon vermet másnak a sírásón kívül? Magának pedig minek ásson? Az a pár szem krumpli, amit a TSz.-től havi jutalékként kap, elfér egy kosárban is. Ki mint vet, úgy arat. - No, most már aztán hagyjuk! Az egész világ tudja, hogy hiába vetnek ma odahaza jól, vagy rosszul, a termést mindig másnak takarítják be! A pénz olvasva, az asszony verve jó. — Először is, hol a pénz? Aztán meg próbáljon csak valaki a mai társadalomban az asszonyhoz nyúlni! Azonnal panaszt tesz a párttitkámál és a férjnek máris be­fellegzett. Nem minden arany, ami fénylik. — Új változatban: arany már 1945 óta nincs, de annál több a fény, a szemfényvesztő fény. A néma gyereknek anyja sem érti a szavát. - Dehogy is nem! Ma azokat értik meg igazán, akik hall­gatnak. Borban az igazság. — A hazai bort ma vizezik, vagy pasztillákkal csinálják, az igazság pedig sehol. A vak tyúk is talál szemet. - 1976-os változatban: A TSz. tyúkjainak csak szemét jut. A kutya ugat, a karaván halad. - Csupán némi értelmi változás állt be ebben a közmondásban: ott­hon ma csak a nagy-kutyák ugathatnak, “karavánt” pedig csak megfizethetetlenül drágán lehet kap­ni. (Mottó: - A világtörténelem legnagyobb tragédiái az emberi agyveló'ben zajlanak le. - Nádasy T. Jenő) 8 Magyar Család KISS ÖDÖN: BIMBÓBAN, RÜGYBEN VISSZATÉREK! Simon Lajos, aki a költő személyes barátja és nagy tisztelője volt, a róla írt bevezetőjében azt a cí­met adta: - MIAZ ÉLET? - Idézett egy kevesek által ismert refraint az életről, melyet felhasználok én is mindnyájunk tanulságára: —- Mi az élet? Villámfény az éjszakában. Csak egy lélekzete a bölénynek a télben. Csak egy felhő, mely keresztül vonul a füvön és elvész az alkonyaiban. - (Chief Gownfoot.) Ez az idézet azért nagyon fontos, mert találóan igaz Kiss Ödön esetében is. Emberi sors az övé is, s amilyen szép és küzdelmes, olyan rövid és kevés öröm van benne; de mégis mindig derűs. Ezt szeretném érzékeltetni néhány versében. Mint nagy emberek esetében, őt is nehéz szemelvénye­ken keresztül állítani elénk. így csakis a nekem tetsző “csúcs-versekre” szorítkozhatom. Talán egész életét leginkább jellemzi ez a verse: —

Next

/
Oldalképek
Tartalom