Magyar Család, 1967 (8. évfolyam, 1-2. szám)

1967-04-01 / 2. szám

Mérő Ferenc Bónis László: Lajossy Sándor: KANIZSAI DOROTTYA HŰSOK Geréb Péter nádor—, majd Perényi Imre nádor felesége. Másodszor is öz­vegy már, amikor 1526-ban a török Nagy Szolimán vezetése alatt Magyar­­országra törnek és a mohácsi síkon megsemmisítik, szétverik a magyar seregeket. A mohácsi síkon ezer és ezer telhe­tetlen hulla fölött kárognak a hollók és csapnak zajt a dögkeselyűk. II. Lajos a Csele vizébe fullad,— Tömöri Pál kalocsai érsek hősi halált hal s vele a magyar nemzet “dísze s virága”. Az életben maradottak szét szélednek, menekülnek valahová és valemerre. Nagy Szolimán pedig lánd­­ssája hegyére tűzeti Tömöri fejét és győztes hadai élén elindul Buda felé... A mohácsi síkon maradt magyar hő­söket, akik ellentáltak ugyan, de nem tudták megtörni a támadó janicsár­sereg hatalmát, dögkeselyűk kezdik már tépni és szaggatni, amikor a me­zőn megjelenik talpig gyászban Kani­zsai Dorottya és 400 hű emberével el­temeti a holtakat. Tömegsírba, békes­­ségesen egymás mellé: a vezéreket és a közharcosokat, a magyar hősöket. ügy szeretem már Rodostót, hogy nem felejthetem Zágonti Mikes Kelemen Sarkcsillagom az legyen, hogy majd­­nan Magyarország büszkén mutathas­son rám. Liszt Ferenc. Azok, akik eszményükért minden poklon át mernek menni, ... csak azok tudnak hösök lenni. Aki megmaradt őrhelyén mikor a föld remegett alatta, azt a veszély hőssé avatta. Ki áldoz és lemond, ha kell s hajlíthatatlan jellemével dacol a kor rossz szellemével, kit nem csábít harminc ezüst, nem félemlít a kínok padja, a Mesterét meg nem tagadja, mind hősök és örökké élnek... élni mernek s halni nem félek, azok, akik szent célokért udv. Gyetván Alpár. VIRAGLÉNY Millió színű pompázó lény honnan az éked piciny virág? Mi a te kelyhednek szirma, s ki az, ki néked illatot ád? Anyagod selymes, harmatos ihlet dallamos zene, hősköltemény - Napisten csókja hívott életre, ezért vagy fenség, tündöklő fény. ezért vagy csodás teremtő sejtés isteni erő, útmutatás, enyészet felett viruló élet, sírokon remény, - feltámadás! SZERETET A LET TALÁRJA . . . Halkan szóltam, kérő szívvel, Amely földtől ÉGIG ível. Ö, SZERETET — lét talárja, Érintésed minden várja. Tied a föld, tied az ÉG: Mérthetetlen ős mindenség. Magas hegyek, fák, virágok, Árvák ajkán sóhajtások Ezek folyton téged várnak: Élesztőjét holt világnak. Szép álmot szórsz gyötrő éjbe S tavaszt lehelsz gyilkos télbe. Ö, SZERETET — Istenségünk, Te teremtesz EDENT nékünk. Hornik György NE FÉLJ! Ne félj a holnaptól, lesz olyan jó, mint a ma. Feliedd a tegnap harcát és figyelj a mára. Ne félj a gondtól, ő a leghűségesebb barát. Bölcsőtől a koporsóig kísér, megvált tőle a halál. Megjelent a nyugati PASZTORTÜZ 250 száma, mint a Vörösmarty Irodalmi Kör irodalmi és kulturális lapja, szem léje. —- A Pásztortüz 1921-től 1944-ig Kolozsvárott, Erdélyben jelent meg és lelke Reményik Sándor, az erdélyi magyarság nagynevű költője volt. A nyugati PÁSZTORTÜZ Kölnben je­lenik meg, idestova 20 esztendeje már. A 250. Pásztortüz 44 oldalán többek kö­­zött Béla deák, Csermely Károly, Fló­rián Tibor, Grubics Vilmos, Kere­­cseny János, Lajossy Sándor, Mérő Ferenc, Monostory Jenő, Noszlopi László, Torjai—Szabó István és Tóth László szólnak a száműzött magyar­sághoz. Kiadóhivatal: 5038 Rodenkirchen bei tKsln, —Postfach 53, —Germany.— MAGYAR CSALAD Szerkesztő és kiadó: Lajossy Sándor, Tb. szerkesztő: Dr. Hámory-Vámagy Dalma, Tördelő Szerkesztő: Nádasy T. Jenő Főmunkatárs: Szabó Ferenc. Levelezési cím: 63, St. James Road, W. CRO. —6— 2US, England. Kéziratokat csak válaszbélyeg mellék­lése esetén küldünk vissza. Az aláí­rással ellátott cikkekért a sajtójogi felelőséget a szerző vállalja. Egyes szám ára: 2/6 sh. ;—évi előfi­zetés 10/— sh. Készült a Turul Nyomda előállításá­ban. Printed by Poet’s and Painter’s Press 146 Bridge Arch, Sutton Walk, London, S. E. 1. Az illusztrációkat a “Dániel Stúdió” készítette. MAGYAR CSALAO

Next

/
Oldalképek
Tartalom