Magyar Család, 1966 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1966-10-01 / 4. szám
12 MAGYAR OSALAD TÁRCÁK * NOVELLÁK * FOLYTATÁSOS REGÉNYEK * TÁRCÁK * NOVELLÁK * M- “K” dens I? affaire Hongroise, Le Mon De, 8-9 septembre, mely szerint Hruscson Kínai nyomásnak engedve folytotta vérbe 1956-t.)- A jövőbelátó magyar miniszterelnöknek e téridegen távolkeleti barbarizmusnak a beavatkozását mitsem sejtő sorai még aktuálisabbá és még kézzelfoghatóbbá teszik áz évezredes magyar küldetés korszakalkotó fontosságát a Kárpátmedencében. Igazolják azt, az <?lőbb még újabb bizonyítékokkal alátámasztott tényt, hogy a Kárpátmedence térségének tekintetében egyetért majdnem minden magyar. A véleményeltérések csupán a jövőbeli megoldási lehetőségeknek az eszközeiben különböznek. 13. A Kárpát-Unió újjáalkotásának magyar tervei. Azt, hogy miként oszlanak meg a vélemények egy eljövendő Kárpát-Unió megalkotásának a tekintetében, egy tanulságos folyóiratcikk kapcsán röviden a következőkben foglalhatjuk össze: (Gondolatok a Kárpátmedence egységéről. Hadak Ütján, 1962. jul-aug. 159/160 sz.) osztjuk a cikkíró nézetét Baráth Tibor meghatározásával kapcsolatban. hogy nevezetesen a Kárpát-Unió, vagyis a Kárpátmedence népeinek összessége egyesítené magában a federalizmus és az unió elvét, mert népi oldalról nézve autonóm területek tömörülése lenne, a kárpátmedencei népek életét egyenesen és egyetemlegesen érintő ügyekben, vagyis politikai oldalról nézve pedig unió-jellegü kellene legyen. Ez a sajátságos kettősség a nemzetközi összehasonlító köz- és alkotmányjog szerint „federális unió” néven volna nevezhető. Az így megszervezett Kárpát-Unió magában foglalná a magyarokat, horvátokat, szlovákokat, ruténeket, valamint a belső-kárpátj románokat, németeket és szerbeket (bunyevácokat, néhány kisebb néptöredékkel egyetemben,s a maga mintegy harminc millió lakosával nem lenne kiszolgáltatva semmiféle Nagyhatalom imperializmusának, teljesítve magasabb európai hivatását. Ugyancsak Baráth Tibor a következőképpen foglalja össze a Kárpátmedencében ezer év óta bevált szentistváni állameszne konstitutiv elemeit: 1- nemzeti függetlenség, - amihez nézetünk szerint a legmagasabb nemzetközi fórum jogi garanciája lenne beszerzendő. 2. területi egység, amelyet a területi integritásnak kellene szükségszerűleg kiegészítenie, megfelelő nemzetközijogi biztosítékok alapján és az állandó semlegességnek a nemzetközi jogi becikkelyezésével: lásd a svájci “Eidgenossenschaft” évszázados semleges voltát. 3. népi összetartozás és 4. az európaisághoz való hűség gondolata, mely magában kell, hogy foglalja a mi nézetünk szerint a kárpátmedencei öntudathoz való hűségnek a kritériumát is! Tehát nem lehet szó “Südosteuropáischer Geist“‘-ről e térségen belül. A mindkét világháborút végigharcolt bajtársaink közül sokan vannak, kiknek kedvenc gondolata ? “mindent vissza”, Kárpátoktól az Adriáig Nagymagyarországa, mely iehetett ugyan és talán joggal jelszava a két háború közti revíziós propagandának, de mely álláspont ma anakroisztikussá lett és csak visszatetszést szül elsősorban utódállamokbeli barátainknál, ha ilyenek még egyáltalán léteznének. (Folytatása következik) HAJDÚ MÁRIA A tévelygő holdsugár. Puhán, ujjhegyen sétál a lelkemen a tévelygő holdsugár. Csodálkozik: mily sivár ez a terület. Ahonnan jött, a holdfelület az is ilyen, hep-hup, hideg hegy. Otthonosan megy: — Igen, igy fest a kihűlt égitest-Azért jöttél, hogy meleget keress? szerelmes éjszakát, szép sugár? Menj másfele, hol forró szivekkel tele a parki pad, most is a télben. Menj, hagyj engem hülni egészen-Gyetvánné Bercsényi Illona: ÜZEN A RÖG Üzen a rög, üzen a rét, Üzen ide a rengeteg, — A Marosparton alkonyul És nemsokára este lesz. Elalszik minden vadvirág, A fák közt dudorász a szél Száraz ágon bagoly huhog Vészekkel telik meg az éj. Ősöm alszik a rög alatt, Roppant nagy temető a rét, Holtakból nő a vadvirág A kikirics s a margarét. Vagy tiz-ezer esztendje Hogy őseim ott alszanak Mindig a mienk volt e föld A bérces Kárpátok alatt. Rablók tanyája lett e táj, örökösöknek nincs helye, — Az éjszakában ott kisért Mégis a holtak szelleme. Üzen a rög, Üzen a bérc, És felhorkan a rengeteg, Az örökösök jogait El nem törlik a fegyverek. Ha egyszer megmozdul a rög, A bércen lidérc-fény lebeg, És rablót akit ott talál A láva-eső eltemet. MAGYAR CSALÁD Szerkesztik: Lajossy Sándor és Dr. B. Hámory Várnagy Dalma. Tördelő szerkesztő: Nádasy T. Jenő. Főmunkatárs: Szabó Ferenc. Felelős szerk.-kiadó: Lajossy Sándor. Levelezési cím: “Harsona Kiadó” 41, Clyde Road, East-Croydon, Surrey, England. Tel.: ADD 5514 (este 6-8 között) Kéziratokat csak válaszbélyeg melléklése esetén küldünk vissza. Az aláírással ellátott cikkekért a sajtójogi felelőséget a szerző vállalja. Egyes szám ára sh. 2/6, évielőfizetése 10/- angol shilling. Megjelenik negyedévenként. Printed by Poets’ and Painters’ Press 146, Bridge Arch, Sutton Walk, London, S.E. 1. Illusztrációkat készíti a — “Dániel Studio” —
