Magyar Család, 1964 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1964-07-01 / 3. szám
8 MAGYAR CSALAD (Folytatás 5 old. Col. 3.-ról) vei: Rómeó és Júlia, Hamlet, Macbeth, Othello, Makrancos Hölgy, A velencei kalmár, Szentivánéji álom, Sok hűhó semmiért, Julius Caesar, Antonius és Cleopatra, II. Richárd, stb. Magyarra Arany János, Petőfi, Vörösmarty, Rákosi Jenő, Szász Károly és Babits Mihály fordították a legnagyobb sikerrel. Liszt Ferenc (1811-1886) világhírű nagy magyar zeneszerző és zongoraművész a programmzene első mestere volt, új zenei formák alkotója és a modern zongorajáték technikájának megalapítója. A sopronvármegyei Doborjánban született, Czerny és Salieri tanítványa volt. Romantikus életének főbb állomásai: Becs, Páris, Róma, Szentpétervár, Weimar. Többször járt európai művészkörutakon, s gyakran látogatott el Budapestre, főleg a nagy árvíz után. 875-től a Zeneművészeti Főiskola elnökigazgatója is lett. 1250 műve maradt ránk. Főbbek: a Koronázási Mise, Esztergomi Mise, Don Sancho (operája), oratóriumok, kantáták, zongoraversenyek, szimfónikus költemények és 19 magyar rapszódia. Haloltaink Dr. Szelényi Imre egyetemi tanár, lapunk munkatársa, május 17.-n Rómában elhunyt, s ezzel pótolhatatlan veszteség érte a nyugati magyarságot. Számottevő költői tevékenysége mellett számtalan tudományos művet írt, füleg a magyar őstörténet köréből. Legnevezetesebbek: a „Szumérmagyar rokonság“, a Prohászka Ottokár nyomán írt „Világosságom a világon“ c. könyve, Szentiványi Rezső írói álnév alatt írt „Bábeltől Pannóniáig“ c. tanulmánya, s a lapunkban is közölt „Szumér-magyar kérdés“ c. munkája, melyet az „Egyensúly és Harmónia“ c. művel egybekötve könyvalakban is meg kívánunk jelentetni. Meglehetősen későn értesültünk arról, hogy kedves Olvasónk, Angi Sándorné, tragikus körülmények között, szívműtét következtében elvesztette hőn szeretett, hűséges éiettársát, Angi Sándort. Fogadja utólag is legszívbőljövőbb részvétnyilvánításunkat. — Béke poraikra! — TÖREDÉK VERS: TÓTH ÁRPÁDTÓL Ha kővel dobták, szívét dobta vissza; Ha szívvel dobták, halkan énekelt. . . M. ZEMPLÉNYl ERNA: LEVÉLTÖREDÉK Milyen lehetsz most, drága jó Anyám? Egyet tudok csak biztosan: sovány. Hisz oly nehéz az élet mindenütt Es Néked fáj az is, mi egyebütt Nehéz azoknak, akiket szeretsz, Kiknek segiteni most nem mehetsz. De jól tudom, hogy lelked nem fo[gyott És Te voltál, ki mindent megfogott E zord időknek szörnyű napjain És százak gondját hordta vállain. Ezért bízom, az Isten megsegít S valóra válnak régi terveid. Buzgó imában kérem Tőle ezt S tudom, üdvödre lesz a sok kereszt! NAGYI .ERESZTŐL Palencsáry D. Mária grafológus-lélekbúvár rovata. ZOLTÁN. Asszonyom! 8 éves fiának írásából képtelenség tiszta képet alkotnom. Fejlődő és még formálható jellemről, ha az előbbi lehetőség fennállna, akkor sem szabad kritikát gyakorolni. Levele alapján ítélve, nagy munka vár önre, asszonyom. Zoltánba a megterített asztalt felborítja, veszélyes helyeken azért sétél, hogy a felnőtteket, bosszantsa, mindenkibe oktalanul beleköt és így tovább. Mindezeket, mint ön közli: akarattal cselekszi. Ki is jelentette Zoltánka, hogy senkiért sem hajlandó szót fogadni, vagyis; nem óhajtja magát fegyelmezni! Szomorú jövő vár fiára, ha most, csírájában el nem sorvasztja kétségbeejtő mentalitását. Ne vegye tőlem zokon, de úgy érzem, hogy fia megfélemlítés nélküli nevelésben nőtt idáig, s ez hozza magával a fokozatos elvadulást, zsarnokságot. Nehezen fog boldogulni, mert a gyermekeknek fokozatosan, piciny koruktól kell hozzászokni, hogy fegyelmezzék magukat embertársaikkal szemben. Jobb munkát! ELVÁLOK. Ne siesse el a dolgot. A hozzám juttatott sorokból jelleines, tiszta lelkületű, produktív egyénnek látom feleségét. Megértem, hogy azt szeretné, ha otthon maradna és tovább nem dolgozna, s csak az otthonukkal törődne. De ön maga is azt írta: — Jól jön Margit keresete, mert még sokat kell beszerezni! —, én úgy érzem, hogy inkább bizonyosfokú önzés, s nem is kicsi féltékenység bujkál kívánsága mögött. Elválni? Ne dobálja ily gyorsan, még felém se. A házasság szentség! A felsoroltak egyike sem ok válásra! MENYASSZONY. Vőlegényéről csak a legjobb véleményt nyilváníthatom. Írása bíztató ígéret jövőjükre! Sajnos magát, kedves Gizella, kissé meg kell dorálnom. Miért keseredik el? Azt hiszi, maga az egyetlen olyan, aki nem csak dolgozni, takarékoskodni, hanem egy kicsit szórakozni is szeretne? Téved! A világ ma kétségtelenül több terhet ró a fiatalok vállára, mint anyáink fiatalsága idején. Igen kevés az a család, ahol most is „kistafirozzák“ a leányt házasság előtt. Ezért ne duzzogjon, hogy szülei becsületesen felfedték, mi az, amivel házasságkötésük alkalmából segiteni tudnak. Autó? Nem ez a boldogság hintója, Gizella! Csak dicsérhetem vőlegénye előrelátását, hogy a berendezés megvásárlását előbb óhajtja, s a kocsit csak „majd“ A fiú józansága bizonyítéka annak, hogy családalapításra érett. Lgy-e nem haragszik, hogy én mellé álltam véleményemben? ERZSÉBETNEK l'.S.A. Mindketten hibásak! Hogy az unalom beállott, az — szerintem-kölcsönös vétek. Inkább, — hogy egymást ezzel is bosszantsák —, még a szabadságukat is külön-külön vették ki. Dolgoznak mindketten, hogyan is válthatnának gondolatot egymással, ha még erre is képesek? Béküljenek össze! MAGYAR CSALÁD Szerkesztik: Dr. B. Hámory Várnagy Dalma és Lajossy Sándor. Tördelő - szerkesztő: Nádasy T. Jenő. Fömunkatárs: Szabó Ferenc. Felelős szerk.kiadó: Lajossy Sándor. Levelezési cim: „Harsona Kiadó“ — 41, Clyde Road, East-Croydon, Surrey, England. Tel.: ADD 5514 (este 6-8 között) Kéziratokat csak válaszbólyeg melléklése esetén küldünk viszsza. Az aláírással ellátott cikkekért a sajtójogi felelőséget a szerző vállalja. Egyes szám ára (Gyermek-melléklettel együtt) sh. 2/6, évi előfizetése 10/- angol shilling. Megjelenik negyedévenként. * Printed by Poets’ and Painters' Press, 146 Bridge Arch, Sutton Walk, London, S.E.l.
