Bodor Anikó (összeáll.): Tiszából a Dunába folyik a víz… Egy népdalvetélkedő dalaiból - Zentai füzetek 8/G. (Zenta, 1978)

Előszó

’»egy alacsonyabb volta as énekes egyéni képességeitől függ. A ndtadivat hatására gyakran kerülnek felhang-lépések olyan dallamokba is, ahol idegenül hatnak. Székét sem jelöljük módosítójellel; a hűség kedvéért + jelet teszünk földjük. Az oktávtörést /alkalmatlan fekvés miatt lejjebb vagy följebb csúszott dallamrászek/ helyes fekvésben közöljük a szokásos jelöléssel a hangok alatt vagy fölött.

Sslékezetzavarból eredő szabálytalanságokat vagy felejtést, kihagyást, hacBak lehetett, rekonstruáltok, Je~ 1« C J■ Ilyen esetekről a jegyzetekben szólunk. A kihagyott vagy érthetetlen szövegrészeket pontokkal helyettesítjük. /Ilyen eset pl. a horgos! elődöntő anyaga, melyet az előadáson vettünk szalagra és nem volt módunkban később utánajárni a kérdéses szövegeknek./

A tempójelzéseket metronómszámm&l adjuk meg. főbb énekes előadása esetében csak a főszövegben közöljük a legáltalánosabbat. A tempó jelzés egyébként is körülbelüli. Ugyanígy Járunk el a záróhangokkal is. A záróhangok a leg több esetben igen mélyek. A"népdalhangszín" nyilván az oka, Csak a közép vagy alacsony regiszterben lehet, "teli torokból" énekelni /nem ordítozni!/. Sz persze nem minden esetben szabály. Modoros előadási sajátosságokat is jegyzetekben említünk meg. Nem jelöljük egyáltalán az egyes vidékeken meghonosodott szokást, hogy az utolsó versszák két utolsó sorát fölgyorsult tempóban megismétlik. Ez a modorosság is a nótacsárdás hatására került a gyakorlatba. Ismétlés egyáltalán ritka. Ahol mégis előfordul, ott a szövegben jelöljük, a szokásos zenei jelöléssel. Amennyiben a szöveg ismétléskor módosul, úgy teljesen kiírjuk zárójeles megjegyzéssel. Szótagbetoldásokat zárójelben közlünk, amennyiben értelmileg leválaszthatók a szövegtől. Különösen vonatkozik az egyes énekesek előadásmódjára a sorok elején. "Eej", "de* stb. szócskák mintegy tárnaszkodéul szolgálnak a dallam elkezdése előtt. De előfordulnak a sorok végén vagy sorok közben is. Ritkán ugyan, de találkozunk jó előadásokban nyögéshez hasonló torokhangokkal is teljes azótagok helyett, ezek jeles 3 . A nótásfüze tekből tanult, helytelenül kiejtett betükapcsolatok /főleg t j egymásutánja/ jeles 3- A szövegeket fonetikusan jegyeztük le. Igyekeztünk betartani a Voigt Vilmos és Balogh Lajos által összeállított népköltési alkotások kritikai kiadásának szabályzati Javaslatát. /Sokszorost - tott kézirat. Bd. 1971./

Meg kell jegyeznünk, hogy a vidékünkön használa - tos középzárt e kiejtésében az énekesek következetlenek.U gyancsak következetlenség jellemző a bácskertesiek sajátságos kiejtésére, valamint a bánátiak őző nyelvjárására.A középzárt é és nyilt e közötti átmenet jelölésére nincs módunk. Ilyen esetekben nyilt e-t Írunk.

A magas szótagszám miatt a szótagok nem kerülhettek minden esetben a megfelelő hang alá. Ugyanilyen okból a szótagok szétválasztása sem történt meg sok helyen. A 149 és 152 sz. daloknál a szöveget lehetetlen volt a kottakép alá Írni. A lejegyzett pontosságért Tripolaky Géza felel.

8.