Hajnal Jenő (szerk.): Ötvenéves a Zentai Művésztelep (Zenta, 2002)
m felkeresését, hanem a művek új módon történő megalkotását.46 1977-ben láthatóvá válnak az adott probléma megoldására tett kísérletek bizonyos eredményei: az écskai művésztelep az üzemrészlegekben megrendezett 80-100 kiállítással dicsekedhet, a Zarko Zrenjanin Bútorgyár pedig hat szobrászt hív meg egy hétre. Zdravko Mandié szerint azonban a gazdaság még mindig nem fogalmazta meg világosan a művészet itánti elvárásait,47 amiből látható, hogy még mindig nincs igazi megoldás. Ezekután Ács József adja elő indítványait a Társult munka, kultúra és művészet című cikkében,48 és a Zentai Művésztelep tagjait a helyi kendergyárba viszi.49Ezt az 1978-as egynapos látogatást Ács a zentai képzőművész-művésztelep elkötelezett programszakasza igazi kezdetének tekinti annak ellenére, hogy már a korábbi években is voltak megadott témák, mint a készételgyár építése és a kukoricatöiés. Valójában még 1976-ban az egyhetes összejöveteleket gazdasági okokból egynaposakkal cserélték fel, így a mezőgazdasági témák - az aratás megtekintése Tornyoson - feldolgozása már akkor megkérdőjeleződött.50 A művésztelep működése 1979-ben teljesen tudatos és világos irányt vesz az alkotóknak a gazdasághoz történő társítása céljából - állítja Ács.51 Az AIK Zenta agrárkombinát igazgatója és mezőgazdasági mérnöke megismerteti a művésztelep résztvevőivel az időszerű kérdéseket és tevékenységeket, majd két témát ajánl: az öntözést és az utakat. Egy héten át az első témán dolgozott Ács, Torok, Gyurkovics, Csemik és Karlavaris, míg Zsáki, Petiik és Novák a szarvasmarha-tenyésztés témáját választották. A kiváló újvidéki szakértő és alkotó, Bogomil Karlavaris jelenléte és cikke az Áccsal való együttműködésre és az események menetére gyakorolt esetleges befolyásra utal. Felhívja az olvasói közvélemény figyelmét a zentai kolóniában létrejött új minőségre.52 A Zentai AIK 1980-ban a cukorrépa témát javasolja, az összetétel kivételesen sikeres, még a kenderről is forgatnak filmet, amelynek szerzője Soltis Lajos. Ácsnak úgy tűnik, hogy a kolóniának sikerült új útra lépni, és összegezi a már látható jellegzetességeket. Véleménye szerint az EK-csoport a művésztelep egyik legfontosabb újítása volt, és elsőként dolgozta fel az igazi vajdasági problémákat, de minthogy nem állt közvetlen kapcsolatban a termeléssel, így nem sikerült egykét évnél hosszabb időn át fennmaradnia. Arra a kérdésre, hogy ilyen témák alapján létrejöhet-e művészet, igennel válaszol, minthogy a művész szelektálja az élményeit, és az adott információkból formálja meg a tartalmat, amelyet az adott forma által fejez ki. Akkor ér el sikert, hajó kifejezőeszközei vannak, és ha erősek az élményei.53 A zentai kolóniának a cukorrépa témájára rendezett 1980. decemberi tárlata után Ács megállapítja, hogy a Zentai Művésztelep ismét modellé válik, mert országos szinten is valami újat talált fel ugyanúgy, mint amikor első volt a kolóniák sorában.54 Két évre rá ugyancsak kiemeli: a Zentai Művésztelep mindig is újító volt, elsőként alakult meg, s ezáltal példát mutatott a többieknek, majd kirendeltséget alapított Adán művészi szőnyegek kidolgozására és az újvidéki 61-es Műterem alapítása előtt az elsők között vezeti be a művészi kifejezésmód új formáit, mint a happening, a Vajdaságban elsőként rendezi meg a vers és kép kompilációs tárlatát, megalapítja az EK-csoportot, és most ismét valami olyat cselekszik, ami még nincs sehol, méghozzá a strukturalizmus korszerű módszerével.55 Be kell azonban vallanunk, hogy a Zentán kívüli közönség a Magyar Szó és néhány más újvidéki lap olvasóin kívül - kevéssé (vagy egyáltalán nem) tudott ezekről az eredményekről. így a jugoszláviai kolóniák dokumentumközpontjaként alapított szabadkai Képzőművészeti Találkozó mint azok munkájának figyelemmel kísérője és bemutatója ezekben az években felhagy a sokéves gyakorlattal, a vajdasági művésztelepek résztvevői éves tárlatainak megszervezésével. Az ilyen jellegű utolsó tárlatot 1974-ben rendezték, és ettől kezdve egyes kolóniákat - leggyakrabban a topolyait - csak parciálisán mutatták be.56 A Zentai Művésztelep munkáit a zentaiakon kívül továbbra is láthatta a magyarországi Hódmezővásárhely közönsége, azé a városkáé, amellyel a zentai művésztelep 1965 óta együttműködött. Újvidéken a Képzőművészek Egyesületének kiállítótermében 1982 szeptemberében Ács Józsefnek az agrárgazdaság témájára készült húsz művét mutatták be,57 s ezáltal az elkötelezett program tevékenységgel (de csak Ácséval, a művésztelep szövegkörnyezete nélkül) az újvidéki kör is megismerkedik. Ennek a tárlatnak az alapján állapítja meg később Miloš Arsié, hogy Ács József elkötelezett művészetének a folyamatossága elérte csúcspontját,58 és a művészi energia társadalmi akcióba történő transzformálása és az EK-csoporttal való működés folytatásaként könyveli el.59 Időközben a művésztelep sikeresen működik tovább, 1981-ben a paprika,60 a következő évben pedig, amikor a művésztelep fennállásának 30. évét ünnepeli, a
