Hajnal Jenő (szerk.): Ötvenéves a Zentai Művésztelep (Zenta, 2002)

József szavait idéznünk a tárlat katalógusának bevezetőjéből: „A csoport törekvéseinek célja a környezet időszerű problémáin keresztül »beépülni az életbe«. A művészek reagálnak az élet jelenségeire. A tiszai árvíz igen jó alkalmat nyújtott erre. Aztán a mezőgazdaság problémáit kívánták művészi eszközökkel láthatóvá tenni. A meglevő művészi módszerek nem elegendők ilyen célok eléréséhez, ezért a tartalomból, a gazdasági, termelési és társadalmi problémákból kiindulva kívánják bemutatni azokat a jelenségeket, amelyek eddig a »művészeten kívül estek«. Az EK csoportot Benes, Csemik, Markulik, Petrik és Ács képviselik.”

Miközben Baráth, Maurits és Kapitány elhagyták az EK-csoportot, addig Csernik Attila (1941 )33 csatlakozott hozzá, és napjainkig odaadó részvevője lesz a zentai kolóniának és programeszméjének. Jelenléte - Ácsé és Benesé mellett - idővel nagy befolyással lesz a művésztelep általános szellemi konstellációjára, de sohasem frontális értelemben, hanem mindig a háttérből, a „csapatjátékos” pozíciójából. A saját szellemi töltetéből kifolyólag a Fórum kiadóház köré gyülekezett alkotók közé lehorgonyzott multimediális avantgarde és az underground-expanzió újvidéki köréhez tartozott. A kiadóházban 1969-től Csemiket mint a Képes Ifjúság magyar nyelvű ifjúsági lap grafikai szerkesztőjét foglalkoztatják. Ez az újság a vajdasági avantgarde művészeti események közlönyévé válik, és képzőművészeti témákról gyakran fog írni például Csemik élettársa, Juhász Erzsébet (1947- 1998) írónő is. Emellett egy másik fontos (de lehet, hogy még fontosabb) magyar nyelvű és ugyancsak ennél a kiadóháznál megjelenő ifjúsági lap a Symposion. Főszerkesztője 1969-től Tolnai Ottó, 1970-től pedig Szombathy Bálint (1950) lesz állandó munkatárs. Szombathy mint az EK-csoport 1969. évi születésével egyidejűleg alapított szabadkai Bosch + Bosch konceptualista csoport tagja a Szabadkáról Újvidékre való költözése után a szélesebb underground színtér egyik agilis szereplőjévé válik. Akkor is jelen van, amikor az 1970-ben alakult újvidéki „Kód” csoport a Symposion májusi számában közzéteszi kiáltványát és programját, valamint 1971 szeptemberében a lap negyedik számát. 1971-72 folyamán „kiadja” saját mail art-on alapuló Udnerground Elevator lapját, 1972-ben pedig Csernikkel megindítja a Mixed Up Un Underground14 című ugyancsak alternatív lapot. A vizuális kifejezésmódnak az új műszaki irányokat és a konceptualista álláspontot is felölelő új fajainak integritása kapcsolta össze Cserniket nemcsak a zentai EK-csoporttal, hanem 1973-tól a Bosch+

Bosch-csoporttal is. így gondolkodik Markulik József is, aki Ács József és a Bosch+Bosch-csoport hatására az 1970-es évek elején szakít a klasszikus kifejezésmód valamennyi formájával, és a konceptualista művészet mellé áll.

Az EK-csoport iránti érdeklődés, együttműködés és lehetséges befolyás mutatójaként fontos megemlítenünkLAN- tos Ferenc (1929) pécsi festő és pedagógus vendégszereplésének tényét, aki a zentai művésztelep összetételében 1955- től 1971-ig volt jelen. 1971. évi itt-tartózkodása idején mutatta be az 1970-ben alakult Pécsi Műhely35 elnevezésű csoportjának koncepcióját és tevékenységét, amely 1980-ig tartó fennállása idején a szomszédos Magyarországon az aktivitás hasonló progreszív formáját képviselte - az elődök között a példaképek pl. a Bauhaus-csoport és Kassák Lajos voltak, az új vizuális formanyelvet pedig a hazai

A zentai képzőművészeti kolónia csoportjának építménye a szabadkai Képzó'művészeti Találkozó tárlatán 1969 október-novemberében