Hajnal Jenő (szerk.): Ötvenéves a Zentai Művésztelep (Zenta, 2002)

József szavait idéznünk a tárlat katalógu­sának bevezetőjéből: „A csoport törekvé­seinek célja a környezet időszerű problé­máin keresztül »beépülni az életbe«. A művészek reagálnak az élet jelenségeire. A tiszai árvíz igen jó alkalmat nyújtott erre. Aztán a mezőgazdaság problémáit kívánták művészi eszközökkel láthatóvá tenni. A meglevő művészi módszerek nem elegendők ilyen célok eléréséhez, ezért a tartalomból, a gazdasági, termelési és tár­sadalmi problémákból kiindulva kívánják bemutatni azokat a jelenségeket, amelyek eddig a »művészeten kívül estek«. Az EK csoportot Benes, Csemik, Markulik, Pet­­rik és Ács képviselik.” Miközben Baráth, Maurits és Kapitány elhagyták az EK-csoportot, addig Csernik Attila (1941 )33 csatlakozott hozzá, és nap­jainkig odaadó részvevője lesz a zentai kolóniának és programeszméjének. Jelen­léte - Ácsé és Benesé mellett - idővel nagy befolyással lesz a művésztelep általános szellemi konstellációjára, de sohasem frontális értelemben, hanem mindig a hát­térből, a „csapatjátékos” pozíciójából. A saját szellemi töltetéből kifolyólag a Fó­rum kiadóház köré gyülekezett alkotók közé lehorgonyzott multimediális avant­­garde és az underground-expanzió újvi­déki köréhez tartozott. A kiadóházban 1969-től Csemiket mint a Képes Ifjúság magyar nyelvű ifjúsági lap grafikai szer­kesztőjét foglalkoztatják. Ez az újság a vajdasági avantgarde művészeti esemé­nyek közlönyévé válik, és képzőművésze­ti témákról gyakran fog írni például Csemik élettársa, Juhász Erzsébet (1947- 1998) írónő is. Emellett egy másik fontos (de lehet, hogy még fontosabb) magyar nyelvű és ugyancsak ennél a kiadóháznál megjelenő ifjúsági lap a Symposion. Fő­­szerkesztője 1969-től Tolnai Ottó, 1970-től pedig Szombathy Bálint (1950) lesz állandó munkatárs. Szombathy mint az EK-csoport 1969. évi születésével egyide­jűleg alapított szabadkai Bosch + Bosch konceptualista csoport tagja a Szabadká­ról Újvidékre való költözése után a széle­sebb underground színtér egyik agilis sze­replőjévé válik. Akkor is jelen van, ami­kor az 1970-ben alakult újvidéki „Kód” csoport a Symposion májusi számában közzéteszi kiáltványát és programját, va­lamint 1971 szeptemberében a lap negye­dik számát. 1971-72 folyamán „kiadja” saját mail art-on alapuló Udnerground Elevator lapját, 1972-ben pedig Csernik­kel megindítja a Mixed Up Un Under­ground14 című ugyancsak alternatív lapot. A vizuális kifejezésmódnak az új műsza­ki irányokat és a konceptualista álláspon­tot is felölelő új fajainak integritása kap­csolta össze Cserniket nemcsak a zentai EK-csoporttal, hanem 1973-tól a Bosch+ Bosch-csoporttal is. így gondolkodik Markulik József is, aki Ács József és a Bosch+Bosch-csoport hatására az 1970-es évek elején szakít a klasszikus kifejezés­­mód valamennyi formájával, és a koncep­tualista művészet mellé áll. Az EK-csoport iránti érdeklődés, együttműködés és lehetséges befolyás mutatójaként fontos megemlítenünkLAN- tos Ferenc (1929) pécsi festő és pedagó­gus vendégszereplésének tényét, aki a zentai művésztelep összetételében 1955- től 1971-ig volt jelen. 1971. évi itt-tartóz­­kodása idején mutatta be az 1970-ben ala­kult Pécsi Műhely35 elnevezésű csoport­jának koncepcióját és tevékenységét, amely 1980-ig tartó fennállása idején a szomszédos Magyarországon az aktivitás hasonló progreszív formáját képviselte - az elődök között a példaképek pl. a Bauhaus-csoport és Kassák Lajos voltak, az új vizuális formanyelvet pedig a hazai A zentai képzőművészeti kolónia csoportjának építménye a szabadkai Képzó'művészeti Találkozó tárlatán 1969 október-novemberében

Next

/
Oldalképek
Tartalom