Pejin Attila: Zenta 1848 - 49-ben. Forrásválogatás - Múzeumi füzetek 4. (Zenta, 1999)

A szerbek által elkövetett atrocitásoknak zsidó áldozatai is vannak, mivel a zsidóság kevés kivétellel országszerte a magyar szabadságharcot támogatja a Délvidéken a szerbek ellenében is.

Március 15. - A Szegeden állomásozó 4. magyar hadtest parancsnokává Perczel Mórt nevezik ki. Ezt követően Perczel a Tisza-Maros szögében álló szerb csapatokat fokozatosan visszaszorítja.

Március 22. - Perczel utasítására a szabadkai hadosztály Gaál Miklós parancsnoksága alatt megostromolja Zentát. A sáncokon való első berohanást Perczel Miklós vezeti. A városért folyó elkeseredett harc napokig eltart, mire Gaálék beveszik Zentát.

Május 22. - A Zentán felállított vésztörvényszék ítéletének értelmében 47 bűnösnek talált szerb lakost végeznek ki. Ami az ártatlan civil szerb lakosságot illeti, Gaálék keze sem marad egészen tiszta.

Július 30. - Az osztrákok megszállják Szabadkát, majd innen kiindulva elfoglalják Zombort, Kishegyest és Zentát is.

Augusztus 13. - Világosi fegyverletétel.

November 18. - Császári pátens hirdeti ki a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság megalakítását, melynek Zenta is részévé válik.

A februári és márciusi események következtében Zenta úgyszólván teljesen elnéptelenedett, a város egy része leégett, vagy a pusztítás egyéb formáinak esett áldozatul. Az anyagi kárnál jóval nagyobbnak bizonyult az erkölcsi, amely hosszú időre megrontotta az itt élő magyarok és szerbek közötti viszonyokat.

58