Pejin Attila: Zenta 1848 - 49-ben. Forrásválogatás - Múzeumi füzetek 4. (Zenta, 1999)
KRONOLÓGIA 1848 Június 27. - A városba érkezik a kerületi nemzetőrség parancsnokának futára, hogy figyelmeztesse a polgárokat a közeledő szerb veszélyre. A következő napokban Szabadkáról, Jankovácról, Mélykútról is érkeznek nemzetőrök a város megsegítésére, ám a veszély elmúltával elhagyják Zentát. Június végén - Zenta első ízben választ országgyűlési képviselőt, mégpedig Sinkay János helybeli ügyvéd személyében. Augusztus - Verbászon rögtönítélő bíróság elé állítják és kivégzik Arsenije Badrlica zentai ügyvédet és nagybirtokost azzal a váddal, hogy anyagi segítséget nyújtott Szenttamás szerb védőinek, emellett kiszolgáltatta Zenta védelmi terveit. Szeptember - A város rendezett tanácsért folyamodik, amelynek feltételeit háromtagú bizottság vizsgálja ki. November 24-én és a következő napokban - Felállítják a rendezett tanácsot. Ezáltal a város kikerül a kerület hatásköréből, s megkapja az emiatt fizetendő örökváltság elengedését. Ekkortól mutatható ki a Zenta névalak folyamatos használata az addigi Szenta helyett. 1849 Miután az osztrákok közvetlenül is háborúba lépnek, gyors előrenyomulásuk következtében szükségessé válik a katonai erők átcsoportosítása. Január 20. - Gróf Vécsey Károly az összevont délvidéki sereg élén elhagyja a verbászi tábort, s öt nappal később már Szegeden van, gyakorlatilag önvédelmükre hagyva ezáltal Bácskát és Bánátot. Ez az átrendeződés felbátorítja a szerbeket, akik három hadoszlopra osztva foglalják el a következő napokban fokozatosan a védtelenül maradt bácskai településeket. Az egyik hadoszlop észak felé, a Tisza mentén nyomul előre Damjan Davidovac vezetésével. Közeledésük hírére Zenta magyar lakosságának nagy része Szegedre, illetve Szabadkára menekül. Január 31. - A felizgatott tömeg árulással vádolva meglincseli a Szabadkáról küldött Demcsa János őrnagyot, akinek a Zenta védelme feletti parancsnokságot kellett volna átvennie. Február 1. - A Tisza mentén haladó szerb hadoszlop Zenta alá ér. A megadásra felszólító két parlamentert kivégzik. Ezzel, mintegy jeladásra, megkezdődik a város ostroma. A demoralizált nemzetőrség elmenekül, teljesen sorsára hagyva a civil lakosságot; az elsők között Majoros István, aki Demcsa halála után a város védelméért felelős. Három nap szabad rablás, öldöklés után a szerb csapatok elhagyják Zentát, és Magyarkanizsa ellen vonulnak. 57
