Dávid Lajos (szerk.): A Teleki család örökében. A bányavidéki Telekiektől a nagybányai Teleki Magyar Házig (Nagybánya, 2020)
A Teleki-család örökében
A TELEKI-CSALÁD ÖRÖKEBEN A régi festőiskola - akkori formájában - ma már a múlté. Ami megmaradt belőle, a nagybányai Képzőművészeti Múzeum kiállításain látható, de főleg a világ ezernyi magángyűjtményét, múzeumát gyarapítja, gazdagítja. Sajnos azoknak a tárgyi emlékeknek, épületeknek, bányabejáratoknak a megőrzésére és bemutatására sem fordít elég figyelmet az utókor, amelyek a település bányászati múltját idézhetnék. Pedig a környékbeli bányák a magyar királyság legfontosabb aranyszállítói voltak, a városnak már a 15. század elején pénzverdéje volt, s a környéken fellelhető nemesércek a XX. század végéig meghatározták a település kulturális életét, társadalmát, mindennapjait. Ma már az a főtéri épület sem áll, amelyben Erdély első középiskolája működött közel két évszázadon át. Az 1547- ben alapított nevezetes Schola Rivulina híres diákjai között olyan nevekkel találkozhatunk, mint Szepsi Csombor Márton, az első magyar nyelvű útleírás szerzője, és Tótfalusi Kis Miklós, a tragikus sorsú nyomdász, könyvkiadó, betűmetsző. Kimagasló tehetségű tanárainak egyike volt bizonyos Horti István, később az iskola rektora, majd fogarasi püspök; ő lehetett az, aki Horthy Miklós figyelmét is felkeltette, s akinek tiszteletére a kormányzó a „nagybányai” előnevet felvette. Nagybányai előnév ide, vagy oda, Horthy sohasem látogatott el Nagybányára. Jelen kötetünk témájához közelítve azonban elmondhatjuk, hogy miniszterelnöke, a tragikus sorsú gróf Teleki Pál viszont több alkalommal is megfordult városunkban. Nem véletlenül, ugyanis gyermek- és ifjúkora sok-sok kellemes pillanatát töltötte a közeli Pribékfalván - édesapja, gróf Teleki Géza birtokán -, s politikusi pályafutásának első sikerei is vidékünkhöz kötötték az akkor még huszonéves fiatalembert: 1905-ben és 1906-ban is a közeli, román többségű nagysomkúti kerület választotta országgyűlési képviselőjévé. A pribékfalvi udvarház ma rossz állapotban van, felújításra vár. Nem úgy, mint az ugyancsak közelünkben található hosszúfalusi Teleki-kastély, amelyben a család másik nevezetes tagja született és gyermekeskedett: Teleki Blanka, a magyar nőnevelés úttörője, az első magyar leánynevelő intézet alapítója. Az impozáns épület ma egy román vállalkozó tulajdonában van, aki romos állapotban vásárolta meg az egykori Teleki-birtokot, s óriási összegeket áldozott felújítására, a hajdani kastélypark területének felvásárlására. A tervezett kastélyszállót ugyan
