Dávid Lajos (szerk.): A Teleki család örökében. A bányavidéki Telekiektől a nagybányai Teleki Magyar Házig (Nagybánya, 2020)

Teleki Pál

Gróf TELEKI PÁL

Kényszerpályán

1939 februárjában Horthy ismét az akkor vallás- és közoktatásügyi miniszter Telekit bízta meg kormányalakítással. Teleki korán érzékelte a szélsőjobboldal előretörésének veszélyét. Az elvesztett területek visszaszerzése érdekében Németország és Olaszország felé forduló Imrédy-kormánnyal szemben meggyőződéses angolbarát volt. S bár a II. zsidótörvényt már az ő kormányzása alatt fogadta el a parlament, külpolitikájának kétségtelen sikere, hogy 1939 szeptemberében megtiltotta a német csapatok átvonulását magyar területen, s megnyitotta a határt a lengyel menekülők, köztük mintegy tízezer lengyel zsidó előtt.

ImrédyBéla, Teleki és Barczay Ferenc

A magyar revíziós törekvések egyik legelkötelezettebb képviselőjeként határozott véleménye volt, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia szétrombolása „Európán elkövetett bűntény...” a revízió „egész Európa létkérdése”, a két bécsi döntés - Kárpátalja (1939. március) és Észak-Erdély (1940. augusztus 30.) visszacsatolása - így hatalmas elégtételt jelentett számára. Tragikus felismerése volt ugyanakkor, hogy a magyar területi igényeket csak a németek támogatásával lehet érvényesíteni, s hogy ez a szuverenitás feladását, a nyugati hatalmakkal való szembekerülést jelenti.

Gróf Teleki Pál szobra Balatonbogláron

/ЧУ

26