Dávid Lajos (szerk.): A Teleki család örökében. A bányavidéki Telekiektől a nagybányai Teleki Magyar Házig (Nagybánya, 2020)
Teleki Sándor
A fiatal Liszt Ferenc Marie D'Agoult grófnő Liszt Ferenc Gróf TELEKI SÁNDOR Teleki és Liszt Ferenc Első nagy élményét Liszt Ferenccel kötött barátsága jelentette. Noha „a gróf nem volt valami nagy zenedühönc", Liszt - akiért párbajt vív és nőszöktetésbe bonyolódik - baráti szárnyai alá fogadja. „Akaszd szegre a filozófiát, nem lehet azt könyvből tanulni, lapozgasd az élet bibliáját...” - tanácsolta neki a zeneszerző és magával vitte hangversenyeire. Lengyelországba és Oroszországba vezet útjuk, majd Bécs és Pest, végül Franciaország felé röpíti őket az utazókocsi. „Nincs több város a világon, csak Párizs” - írja rajongva Teleki. Liszt a rajnai Nonnenwärt regényes szigetére is magával vitte barátját, ahol élettársa, d'Agoult grófnő körében pihente ki a hosszú utazások fáradalmait. Barátságuk végigkísérte életüket. 1846 őszén, amikor Liszt először utazott hangversenyezni Erdélybe, Kolozsváron régi pajtása fogadta. Teleki nagy estélyt rendezett a tiszteletére. A máramarosszigeti Pócsy Laci bandája húzta egész éjszaka a legszebb magyar nótákat, főleg a divatos „költőit" amelyet Liszt első magyar rapszódiájában is feldolgozott, „...szemei kigyulladtak, ujjaival pattogtatott, s belekiáltott a nótába, mi pedig aprózni kezdtük, s hajtottuk reggelig. A nagy mester zongorája mellé ült, mi apróztuk, s ameddig mi hajtottuk, ő megírta első magyar ábrándját” - emlékezik Teleki. Liszt a Magyar rohamindulót „Méltóságos gróf Teleki Sándornak barátilag ajánlva” veti papírra. Amikor emigrációja idején Sándor grófot Párizsban az adósok börtönébe zárják, dAgoult grófnő indít gyűjtést a megsegítésére. 1879-ben, Liszt második kolozsvári hangversenyezésének idején ugyancsak Teleki fogadta az ősz fürtű zeneszerzőt. Kohóra azonban - bár tervezték - Liszt soha íjiem jutott el.
