Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE tisztének betöltésére. О azonban már a következő évben lemondott, helyette az ugyancsak felsőbányái dr. Moldován Ferencet választották titkárrá (aki egy időben a Felsőbányái Hírlapot is szerkesztette). Ebben az időben tehát a Keleti Kárpátok Osztály két központi tisztségviselőjét is Felső­bánya adta a turistamozgalomnak! Az 1913-as esztendő a Magyar Turista Egyesület Mára­­marossziget-környéki térhódításának és a Keleti Kárpátok Osztály ottani visszaszorulásának éve. Farkas Jenő már a nyár folyamán a szigeti Kárpát-egyleti tagok tétlenségét panaszolja dr. Siegmeth Lajosnak címzett levelében, szeptemberben pedig így ír: „...úgy vagyunk, mint a szekér, amely elakadt a sárban. Máramarosszigeten Dobay, aki nemrég nekihevült a dolognak, megint nem csinál semmit. Egyedül az egy Hubay dolgozik, ki pedig legutóbb nagy betegségen ment keresztül... ő küldte meg az új mára­­marosszigeti tagok névsorát. Én még egyszer megkísérlek mindent, hogy ügyünket előre vigyem, de félek, hogy a tapasztalható részvétlenség mellett alig fogunk ered­ményeket elérni”. 1913. december 7-én megalakul a Ma­gyar Turista Egyesület Máramarosi Osztálya, feltehetően nagyobbrészt addigi Kárpát-egyleti tagokból, 30-40 kezde­ti létszámmal. Az új turistaegyesület elnöke az a Hubay Zsigmond, akit 1910-ben a Gutini Osztály elnökévé válasz­tottak, s akiről a Kárpát-egylet és Máramarossziget vonat­kozásában oly dicsérőleg emlékezett meg Farkas Jenő előbb idézett levelében. Az első világháborút megelőzően még egyetlen emlí­tésre méltó eseményről van tudomásunk: a Keleti Kárpátok Osztály XXXVIII. Közgyűléséről, 1914. július 18-án - amelyre újra Nagybányán került sor. A közgyűlést „az újonnan alakítandó Nagybánya és Felsőbánya vidéki cso­port érdekében” több értekezlet előzte meg, melyeket Farkas Jenő hívott össze, „hogy az érdeklődést az osztály céljai iránt a közösségben felköltse”. A terv - amely újra Nagybányára terelte a figyelmet s végre, mindkét város adottságaira és lehetőségeire támaszkodva egy közös szervezetbe egyesíthette volna az addigi Gutin-vidéki kezdeményezéseket - megvalósult, de kiteljesítésére már nem maradt idő. Az első világháború kitörése majd a tria­noni békefeltételek következményei hosszú időre elvették az emberek kedvét és figyelmét a turistáskodástól. 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom