Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

állt a város déli kapuja, s ma is ott látható a Mészárosok bástyája — az István-torony után városunk legrégibb műemlék építménye.

Amint kötetünk történelmi részéből tudjuk, a város védőfalát a XV. században megerősítették. A védelem a céhek feladata volt, minden céhnek megvolt a maga falrésze, bástyája. A szénatéri bástya a rajta elhelyezett tábla szerint a mészárosoké volt, Schönherr szerint valamikor a falon belül állt és a lőpor tárolására szolgált. A kör alakú építményt terméskőből építették, a fal vastagsága körülbelül egy méter. Mint más városbeli építményeket, úgy ezt a tornyot is többször átalakították, újraépítették, módosítottak rajta. Legutolsó restaurálása 2011-ben történt.

Tabéry Géza 1929-ben megjelent két kötetes regényében (Vértorony) fontos szerepet kap a Mészárosok bástyája. Az író 1928-ban - amint az egykori nagybányai Petőfi Irodalmi Kör tagjaihoz írt levelében vallotta - „inkább a festőkolónia életének közelebbi való megismeréséért” jött városunkba. Mivel azonban itt közelebbről megtapasztalhatta a bányászok küzdelmes életét, elhatározta, hogy „addigi 1514-re vonatkozó forrástanulmányait a nagybányai tapasztalatokkal kiegészítve, a megírandó regény fő színterét Nagybányára és környékére” helyezi. Kutatásai közben a városháza pincéjében is sok forrásra bukkant, „ahol az akkori kultúrérzéketlenség következtében a régi okmányok gyalázatos összevisszaságban, szanaszét hevertek”. A regény megszületett, s végkifejletében ez a középkori torony is szerepel: a Dózsa György vezette parasztlázadás elfojtása után ide zárják be a nagybányai lázadók vezéreit, 37 bányászt, élükön Fugger Katalinnal. A hideg, nyirkos cellákban előbb hét, majd hat bányász hal bele a kínzásokba.

A város déli kapuja a torony közvetlen közelében állt. Itt vesztette életét a hírhedt román betyárvezér, Pintye Gligor (Grigore Pintea, vagy Pintea Viteazul). 1703 nyarán, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc kezdetén ugyanis a kurucok igyekeztek városunkat is megszerezni. A fejedelem hadnagyai megjelentek a déli kapunál és sürgették Nagybánya behódolását. Közöttük volt „amaz régi híres tolvaj, hollómezei Pintye Gergely úr is heted vagy nyolcad magával”. Mivel a kurucok megadásra vonatkozó felszólítása este felé történt, a városi tanács kérésére abban

SÉTA NAGYBÁNYA UTCÁIN 137