Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

— Palmer a Nagybánya és környékében még azt ajánlja, hogy a Portörő (Grivi^ei) utcából az Amadé-völgybe fel­vezető szekérúton sétáljunk fel a Kereszthegy csúcsa mö­götti nyeregbe, s onnan délre fordulva rövid idő alatt érjük el a hegy tetejét. Ha ezt az utat választjuk, s a csúcs helyett jobbra kissé beereszkedünk a völgybe, a hegy oldalában még megtalálhatjuk az egyik kővel kirakott szellőzőnyílás nemrég beomlott maradványait. Mások a Szent János-patak völgyén indulnak el, s közvetlenül a kőbánya előtt keletnek kaptató völgy gyengébben kitaposott ösvényén jutnak fel a Kereszthegyet a Somossal összekötő gerincre. Onnan délnek fordulva sétálnak a csúcsra. Egyik út sincs lejelezve, mindkettő 1-2 órát vesz igénybe. 188 NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE A BORPATAK VÖLGYE Kirándulóink közül sokan nem a gyönyörű kilátással kecsegtető csúcsokat kedvelik, hanem a hűvös, kevesebb fáradságot igénylő völgyeket. Kísérjük el őket is. Legnyu­gatibb völgyünk a Morgót nyugatról határoló Borpatak völgye. A patak a Plestyor alól ered, s onnan délnek kacs­karingózva ömlik, mint minden nagybányai patakunk, a Zazarba. Ma már kevés sétáló jár arra, pedig ott fakad környékünk legízletesebb borvize. A völgy elnevezése is innen származik. Ferenczy Béni szobrász erről a borvízről így nyilatkozik egyik írásában: „Esküszöm, hogy a legjobb a világon. Nem túl szénsavas, savanykás. És milyen hideg marad a mázolatlan, nagy korsókban”. A borkút ma is megvan, de a borkutas nénik már rég eltűntek. S ha nem történik valami, lassan a múlt homályá­ba vész az az épület is, amely a borpataki völgy felső végé­ben áll, fák mögé rejtőzve - mintha maga is szégyellné jelenlegi állapotát. Pedig a múlt század egyik legendás nagybányai személyiségének kastélyáról van szó, akit Tersánszky Józsi Jenő is megemlít önéletrajzi írásában, s aki Tabéry Géza és Krúdy Gyula érdeklődését is felkel­tette. A Szinbád szerzője személyesen látogatott Borpa­takra, majd „Az utolsó szerencsés aranyásó Nagy- Magyarországon” című írásában vetette papírra Pokol Elekkel való találkozásának élményét, emlékeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom