Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)
Tartalom
„Phönix” és a korábban ez utóbbihoz tartozó Herzsa bánya fémjelzi. A volt kereszthegyi és veresvízi önálló bányavállalatok megszűntek. Rövid időn belül a „Phönix” külön vált a bányavállalatoktól és a fernezelyi kohóktól, és az 1950-es évek közepén már „Gheorghe Gheorghiu-Dej” Vegyipari Kombinát néven önállósult. A volt Bernáth-féle gyártelep helyén az ideiglenesen Központi Műhelyeknek nevezett, főként bánya- és vegyipari üzemek alkatrészeit javító egység működött, amely az 1960-as évek elejétől, fokozatosan bővülve, a Nagybányai Mechanikai és Bányagépgyártó Üzemek nevet veszi fel. Az Eminescu (volt Agyagos) utcában előbb a Closca nevet viselő helyi ipari vállalat kezdi meg működését. Az erdőgondozást és a fakitermelést is külön-külön működő állami vállalatok irányítják. A tartományi építő és szerelő tröszt mellett egy másik építőipari vállalat is létezett. Az asztalosok, cipészek, szabók, borbélyok külön-külön szervezett kisipari termelő szövetkezetek keretében működtek. A Haladás (Progresului) utca környékén, valamint a régi vasútállomáshoz közeli Kari Marx negyedben felépülnek - főként szovjet típustervek alkalmazásával - az első háromnégy szintes lakótömbök, valamint a város akkori új (ma réginek mondott) közkórháza és járóbeteg ellátó központja is. Az építőiparban egyelőre gyenge a termelékenység, főként a rossz munkaszervezés eredményeként, de a sok munkás foglalkoztatásával más bajok nincsenek. A „Phönix” vegyipari vállalatnál, valamint a fernezelyi kohók körül annál inkább, főként a hozzá nem értő vezetésből adódó munkaszervezés és a biztonsági követelmények figyelmen kívüli hagyása miatt: kis területen sok kohót, vagy lepárlót üzemeltetnek, a gáztól és forróságtól védő gázálarcok, vagy védőruhák sokszor hónapokig hiányoznak. A munkások - főként a „Phőnixnél” - a gyenge fizetés miatt panaszkodnak; mivel az évi termelési terv vállalati szinten nem teljesült, egész éven át nem osztottak prémiumokat. A helyzet jórészt 1956 őszéig fennmaradt, aminek következtében az október 23-án kirobbant magyarországi megmozdulásokat Nagybánya Tartomány, s benne a város lakossága is éber figyelemmel és tenniakarással kötette. A magyar rádió, valamint a „Szabad Európa” és az „Amerika hangja” híradásait az ottani események alakulásáról - a helyi állambiztonsági szervek tiltását kijátszva - sem előbb, sem NAGYBÁNYA RÖVID TÖRTÉNETE
